Mit jelent a közel nulla energiafogyasztás?

Vágólapra másolva!
Még az idén elfogadhatja a kormány a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, amelyről hamarosan társadalmi vita indul, mondta Hízó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy november eleji konferencián. A stratégia egyik sarkalatos pontja, hogy 2021-től csak közel nulla energiafogyasztású házak épülhetnek meg.
Vágólapra másolva!

A közel nulla energiafogyasztás fogalma nem magától értetődő. A Belügyminisztérium szerint ez nagyjából annyit tesz, hogy az épület éves energiaigényének legalább 25 százalékát olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületből, az ingatlanból, vagy a közelből származik. Emellett, a rendelet szerinti költség-optimalizált szinten, vagy annál hatékonyabbra kell tervezni az épületeket. A tervezetet az Európai Bizottságnak és a tagországoknak is véleményezniük kell, mielőtt hatályba léphet - hangsúlyozta Soltész-Lipcsei Melinda, a stratégiát készítő Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. munkatársa.

Százlakásos bérház építése Angyalföldön Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az új kritériumoknak segít megfelelni a korszerű épületszigetelés, a megfelelő épületgépészettel kombinálva. Utóbbiak piacán egyre hatékonyabb berendezések találhatók, mivel az Európai Bizottság folyamatosan szigorítja ezek forgalomba hozatalát. Azt, hogy melyik épületnél milyen, esetleg megújuló energiát felhasználó gépeket érdemes beszerelni, mindig az egyedi körülmények határozzák meg.

Társasházaknál, nagyobb épületeknél hasznosul a legjobban a napkollektor, mert ebben az esetben eloszlik a vízfogyasztás. Így kevésbé merül fel a meleg víz tárolásának problémája, a nagyobb beruházások másfél éves megtérülésére is van példa, mondja az Origo által megkérdezett szakértő. A napkollektorok nem igényelnek különösebb karbantartást, és a hatásfokuk sem gyengül. A napelemek ugyan egyre divatosabbak, mégis érdemes óvatosnak lenni velük. A kezdeti, 18-25 százalékos hatásfokuk ugyanis pár évtized alatt jelentősen esik, és az élettartamuk sem hosszabb 40 évnél. A modernebb, irányváltoztató, vákuumcsöves berendezések meghibásodási aránya viszonylag nagy, és jóval drágábbak is a hagyományos technológiánál.

Az újbudai önkormányzat mini naperőműve Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Az egyszerűbb, lapos napelemeket választotta a XI. kerületi Újbuda is, az önkormányzat három épületének arra alkalmas tetejét fedték le velük. A három polikristályos telep az épületek energiaigényének 10-12 százalékát fedezi, így az önkormányzatnál 8-12 éves megtérülési idővel számolnak. A 400 főt foglalkoztató önkormányzat ezzel évi 54 tonnával csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, és a napelemek árnyékoló hatása miatt a klímaberendezések használata is mérséklődött.

A geotermikus energia hasznosítására jó lehetőségek vannak Magyarországon, ám a hőkút fúrása egyelőre igen költséges. Méterenként 3000-5000 forintba kerül, és a geológiai viszonyoktól függően 50-120 méterig kell lefúrni. Erre jönnek még a gépészeti költségek. Egy nagyobb, 300 négyzetméteres ház esetén akár két ilyen kútra is szükség lehet. Hosszú távon ugyan megtérül a beruházás, ám a kezdeti költségeket annyira megdobhatja, hogy kevesen tudnak belevágni. Egy most épülő, angyalföldi társasház esetében mégis a geotermikus fűtés mellett döntött a beruházó, és az önkormányzat. A 100 bérlakás fűtése, hűtése és melegvíz-szolgáltatása is a föld hőjéből ered majd, évente átlagosan 10-15 ezer forintos rezsiszámlát generálva.

Az alacsony energiafogyasztású házakban megtermelt hőenergiának akár 80 százalékát meg lehet tartani a megfelelő szellőzési rendszerrel. A hővisszanyerő légcserélő rendszerek a megfelelő szűrőkkel és okos szivattyúval alacsony energiafogyasztással tudnak üzemelni. Egy cső általában 30 köbméter levegőt tud kicserélni egy óra alatt. Az ilyen fűtés előnye, hogy padló- és mennyezetfűtéssel kombinálva szükségtelenné teszi a radiátorok alkalmazását. Mivel a falak sem sugározzák a hideget, jobb hőérzet alakul ki, alacsonyabb hőmérséklet beállításával is elérhető az azonos komfortérzet.