A kormány befagyasztotta, mégsem fagyott be a bértábla

Zsonglőrködik az állami fizetésekkel a kormány. Spórolás miatt befagyasztotta a bértáblát, de közben több ágazatban rendkívüli béremeléseket hagyott jóvá. A kivételezettek nagyon jól jártak, de olyan is van, akinek évek óta nem nő a fizetése.

„Hogyan növekedhetett a reálbér a közszférában? Felháborító ilyeneket még csak olvasni is!” – fakadt ki olvasónk a legutóbbi bérstatisztikáról szóló cikkünk után. Ő közalkalmazott 2008 óta, és állítása szerint azóta nem nőtt a bruttó bére. Az egykulcsos adózás bevezetése miatt még csökkent is volna a nettó fizetése, ha nem kompenzálják, így az írta, „örülhetek, hogy öt év után nem kevesebbet kapok kézhez!”

Pedig az állami szférában dolgozók nettó fizetése júniusban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy éve – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – csakhogy ezt a 130 ezer alacsony fizetésű közfoglalkoztatott nélkül számolták ki. Olvasónk azért háborodhatott fel, mert úgy nőtt több mint 10 százalékkal a statisztikai átlagbér, hogy a közalkalmazotti bértábla 2008-ban pontosan ugyanazokat a fizetéseket tartalmazta, mint most, 2013-ban. A bértábla befagyasztására a költségvetési spórolás miatt volt szükség.

Az ellentmondásos helyzet azért állhatott elő, mert ugyan a minden közalkalmazottat érintő bértábla valóban befagyott, közben a kormány jelentősen megemelte a minimálbért és a szakképzettek garantált bérminimumát. Az is jelentős hatással volt, hogy az egészségügyi dolgozók és a tanárok érezhető fizetésemelést kaptak. Közben viszont vannak a közszférában olyan csoportok, például a szociális ellátásban dolgozók, akiknek a nettó fizetése tavaly csökkent, az idén pedig csak minimálisan, az inflációt el sem érő mértékben emelkedett.

Nettó bérek a költségvetési szférában és azon belül (forint) Forrás: KSH

Lassan csorog a pénz az orvosoknak

Tavaly nyáron 86 ezer egészségügyi dolgozónak szavaztak meg magasabb bért, ez idénre a ágazatban 12 ezer forinttal húzta fel az átlagos fizetést. A kórházak átszervezése többek közt azzal is járt, hogy a nonprofit társaságoktól az államhoz kerültek vissza. A dolgozók számára ez fontos változás volt, mert így kerültek be a béremelési körbe.

Miközben a legtöbb kórház állami kézbe került, voltak, amelyek kimaradtak az államosításból, és így a béremelésből is. Az ózdi Almási Balogh Pál Kórház és két másik például csak az idén kerül át az államhoz. Az ózdi dolgozók ki is maradtak a tavalyi béremelésből, emiatt tavasszal tüntettek.

Most szeptembertől újabb béremelés jöhet, ez olyanokat is érinthet, akik tavaly kimaradtak. Lesz azonban 23 ezer műszaki-gazdasági területen dolgozó ember (informatikusok, munkaügyisek, adminisztrátorok), akik úgy járhatnak, mint olvasónk: változatlan bértábla mellett csak a többiek bére nő, az övék nem. Az idén bruttó 40 ezer forinttal kaphatnak többet a szakorvosok, 10-10 ezerrel többet az általános orvosok, rezidensek, pszichológusok, logopédusok, vegyészek, biológusok. 76 ezer forinttal több jut a klinikai gyógyszerészeknek, a diplomás szakdolgozók 35-41 ezer, a középfokú végzettségűek pedig 10 ezer forinttal kapnak magasabb fizetést. Az egészségügyi bérrendezésre 30, illetve 21 milliárd forintot szánt a kormány.

Elmaradt fizetésüket kapták meg a tanárok

A statisztikákban a tanároknál is megjelenik egy jelentős mértékű, 20 százalékos nettó béremelkedés júniusban az előző évihez képest. Valójában ez a béremelkedés is az államosításhoz kapcsolódik. Az iskolák átkerültek az önkormányzatoktól az államhoz, a tanárok munkaadója pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) lett. A tanároknak az iskolák, azaz az önkormányzatok sokféle fizetést adtak, például cafeteria formájában is, a KLIK azonban az átvétel után ezeket a juttatásokat már nem fizette ki, hiába volt benne a tanár saját szerződésében vagy akár a kollektív szerződésben.

A kormány ezért az idén nyáron pedagógusnapra 5,5 milliárd forintnyi többletpénzt adott a tanároknak. A pénzt azok kapták meg, akiknek az átvételig járt a béren kívüli juttatás, például Erzsébet-utalványként, viszont január óta már nem kaptak cafeteriát. Ők augusztusig utólag, nyolc hónapra megkapták a pénzt, viszont nem béren kívüli juttatásként, hanem készpénzben. Így a statisztikák azt mutatják, mintha a tanárok nettó fizetése májusról júniusra hirtelen 25 ezer forinttal megnőtt volna, pedig csak az addig elmaradt járandóságukhoz jutottak hozzá.

A tanárok ezzel együtt valódi béremelésre is számíthatnak a pedagógus-életpályamodell bevezetésével – igaz, úgy, hogy közben többet is kell dolgozniuk érte. A modell 32 órában szabja meg a kötött munkaidőt, ezen belül pedig megemelkedik a kötelező óraszám, miközben a túlóra- és a helyettesítési díj megszűnik. Ez összességében ahhoz vezet, hogy lehetnek olyan tanárok, akiknek az órabére csökken – a kormány szerint viszont ez csak a nagyon magas fizetésűeknél fordulhat elő. Akár csökken az órabér, akár nem, az oktatásban dolgozók többsége jobban fog keresni, még ha ezért többet is kell majd dolgozni. Az életpályamodell az idén 37, jövőre pedig már 172 milliárd forint plusz forrást igényel.

Feljebb tolja a béreket a minimálbér

A kivételezett közalkalmazottak béremelésétől függetlenül is tudott volna emelkedni a közszféra bérszínvonala anélkül, hogy a kormány hozzányúlt volna a bértáblához. Az állam alkalmazásában állók között is vannak ugyanis a minimálbér vagy a szakképzetteknek járó garantált bérminimum közelében keresők, márpedig ezen kötelező bérek emelésével az ő bérüket is feljebb tolták.

Nem is kicsivel. A minimálbér a tavalyi 93 ezerről 98 ezer forintra nőtt, a szakképzettséget igénylő állásokra vonatkozó garantált bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezerre. Ezek 5,4, illetve 5,5 százalékos bruttó béremelésnek, vagyis az alacsony fizetésűek számára érezhető pluszpénznek felelnek meg.

A jobban kereső, átlagbér feletti fizetésű közalkalmazottak pedig azért jártak jobban, mert az idén a számukra is eltörölték a szuperbruttósítást. Ez a számítási módszer olyan volt, mintha 4 százalékos extra jövedelemadót kellett volna fizetniük, vagyis ennyivel jobban jártak az eltörlésével.

Ahogy a közszféra egyes csoportjai jó helyzetbe kerültek, úgy vannak, akik viszont csak azt látják, hogy folyamatosan értéktelenedik a fizetésük. A Mérnök Szakszervezet szerint például a vasutasoknak ajánlott béremelés mindössze 1,2 százalékosnak felel meg, így a bér vásárlóértékének csökkenését jelenti. A vasutasoknál négy éve nem volt bérfejlesztés, miközben az infláció a fizetés 16 százalékát emésztette fel – állítja a szakszervezet.