A bíró megtiltotta a Takarékbank privatizációjának lezárását

2014.04.18. 09:13

A Posta nem adhatja át az eladott részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek, döntött a bíróság az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség kontra magyar állam perben. A bíróság szerint a törvény több ponton az alaptörvénybe ütközik, de mivel ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, megkeresik a tesületet, hogy vizsgálja meg a tavaly nyáron hozott integrációs törvény alkotmányellenességét.

A következő tárgyalásig fel kell függeszteni a részvények átruházását, vagyis a Posta nem adhatja át az eladott részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek, döntött a bíróság az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) kontra magyar állam perben. A Fővárosi Törvényszéken ez volt a per második tárgyalása. A Demján Sándor vezette OTSZ, illetve a vele együtt perlő Bólyi Takarékszövetkezet azt nehezményezte, hogy a Magyar Posta tavaly augusztus végén tulajdont szerzett a takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban, és ezáltal kisebbségbe szorította a takarékszövetkezeteket, akiknek ebből káruk keletkezett. (A magyar állam – a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank együttes részvénycsomagja révén – ennek a tranzakciónak a következtében vált többségi tulajdonossá a Takarékbankban.)

A bíróság továbbá úgy döntött: megkeresi az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a tavaly nyáron hozott integrációs törvény alkotmányellenességét. A bíró szerint a törvény sérti a tulajdonjogot, a jogállamiságot és a versenyt, de ezt csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Ugyanakkor az ügy komplexitását mutatja, hogy már kétszer is összeült ebben a kérdésben az AB, de nem tudtak dönteni.

Nem átmeneti intézkedés

A bíró az indoklásában hosszan idézte a korábbi alkotmánybírósági beadványt (Petrovai György beadványát), amely szerint a törvény számos ponton alaptörvénybe ütközik. Itt többek között a magántulajdon sérelme és a részvényesek kényszer hatása alatti szavazása is szerepel.

A bíróság szerint nemcsak a szerződési szabadságot sérti a törvény, hanem a tisztességes gazdasági versennyel sem fér össze, hiszen az állam a jogalkotási erőfölényét kihasználva juttat piaci pozícióhoz egy szereplőt. Ez a polgári demokratikus hagyományoktól idegen. A személyi szabadság korlátozása akkor sem elfogadható, ha az átmeneti, de itt ráadásul nem átmeneti intézkedésről van szó. A kártérítés pedig nem legitimálja a törvénysértést – fogalmazott a bíró.

A hasznosság, a bankszektor biztonsága és a szövetkezeti rendszer átalakítása fontos szempontok, de a bíróság ezt nem tekinti alapjognak vagy alkotmányos értéknek. „A 20. századi munkatáborok létjogosultsága is hasznos volt gazdaságilag, mégsem fogadható el” – hozott egy merész párhuzamot a bíró.

A bíró további kérdéseket is felvetett az indoklásban: miért nem lehetett a korábbi intézményvédelmi alapok pénzét növelni a biztonság érdekében, a korábbi integrációból már kilépett szövetkezetek újbóli integrálására miért volt szükség, illetve, hogy nem állt-e elő olyan helyzet, amelyben 9 milliárd forinttal teljes irányítást szerezhet egy befektető, akit nem a közérdek, hanem a saját érdekei vezérelhetnek.

Az indoklás végén a bíró még egyszer kijelentette, hogy a következő tárgyalásig a Magyar Posta nem ruházhatja át a részvényeket a Magyar Takarék Zrt.-nek, és senki másnak sem. A bíróság szerint a törvény sérti a tulajdonjogot, a jogállamiságot és a versenyt, de ezt az AB-nek kell kimondania. egyébként pedig „bizarr dolog nagypénteken ítélkezni, de bízom benne, hogy ez az ítélet jobb lesz, mint amit nagypénteken ünneplünk” – zárta le a tárgyalást Bene Lajos.

Vitatott privatizáció

A pénteki tárgyalási napot az OTSZ-t képviselő ügyvéd, Lohn Balázs kezdte. Mint mondta, kártérítésre tartanak igényt, és nem csak vagyoni kártérítést kérnek, hanem az eredeti állapot visszaállítását. Vagyis, a Posta adja vissza a részvényeket, a Takarékbank pedig adja vissza a Postának azt a pénzt, amit a részvényekért kapott (ez 650 millió forint volt). Továbbá, mivel a tranzakció a takarékok kárára vagyoni kárt okozott, igényt tartanak 29,4 millió millió forintra is - ez volt a névértéke az OTSZ részvényeinek, amit elvesztettek a Takarékbankból. Kifogásolják, hogy a szövetkezetek a jegyzési elsőbbségi jogukat nem tudták gyakorolni, és felelősségre vonják a magyar államot, amiért az a jogalkotással kárt okozott. Az ügyvéd szerint az integrációs törvény példa nélküli beavatkozás a szektorba, olyan egyedi jogszabály, konkrét intézmények megnevezésével, amelyért a felelősséget az államnak vállalnia kell.

Az állami intézményeket (a Postát, a Takarékbankot, az integrációs szervezetet, az MFB-t) képviselő ügyvédek szerint ez utóbbira semmiképpen nem lehet hivatkozni, és nem lehet elmarasztalni azért senkit sem, mert betartott egy rá vonatkozó jogszabályt. Álláspontjuk szerint a törvény valóban újraszervez egy teljes szektort, de ezt azért teszi, hogy az hosszú távon jól és nyereségesen működjön. Az állam egy több mint százéves modellt, a Raiffeisenes modellt ülteti át.

Az OTSZ jogi képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy néhány hónap leforgása alatt nem lehet helyrehozni egy szektort, azt meg pláne nem látja, hogy fér bele a Raiffeisenes modellbe, hogy egy állami szerv (a Posta) a 3 milliárd forintot érő részvényekhez ötödáron jut hozzá (650 millió forintért), majd azt pár hónap alatt többszörös áron továbbadja. (A privatizációs pályázaton nyertes Magyar Takarék Zrt. 9 milliárd forintért jutott hozzá a részvénycsomaghoz, amelynek nagyobb része az MFB-é, kisebb része a Postáé volt.)

Az OTSZ szerint a Posta nem tehette volna meg, hogy egyedüliként tőkét emel, mert szerintük az lett volna szabályos, ha az összes többi tulajdonos, így a takarékszövetkezetek is emelhettek volna tőkét. A per tétje tehát a Posta tulajdonszerzése, aminek azért van jelentősége, mert ha ez törvénytelen volt, akkor az idén tavasszal rendkívül gyorsan lezavart privatizáció törvényessége is megkérdőjeleződik. A magyar állam ugyanis idén már ki is szállt a Takarékbankból (a Posta és az MFB eladta a pakettjét), de a részvények átruházása mindaddig nem történhet meg, amíg Demjánék pere nem tisztázódik.

Az ügy előzményeiről itt olvashat többet.

Több fronton tiltakoznak

Az OTSZ tavaly több lépcsőben kifogásolta a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló új törvényt, amellyel az állam átvette az irányítást a takarékokat összefogó Takarékbank fölött, új irányítási struktúrát hozott létre, miközben gyakorlatilag lehetetlenné tette a tagoknak az ellenállást, mert az, aki nemmel szavazott volna, elvesztette volna a jogait. Az OTSZ akkor azt javasolta a tagoknak, hogy írják alá az új alapszabályt, de tegyék hozzá, hogy csak kényszer hatására teszik.

Demján tavaly júliusban azt nyilatkozta, "sokkal nagyobb tűz lesz ebből", de azt is hozzátette akkor, hogy ha a politikai döntéshozók nem akarnak változtatni, akkor ők betű szerint betartják majd a törvényt, mellette viszont bírósághoz is fordulnak.

A takarékok többségét képviselő OTSZ kifogásolta, hogy az állam úgy szerezte meg a többségi befolyást a takarékbankban a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonvásárlásával, hogy a takarékoknak csak a piaci ár ötödét fizették ki. "Ez durva kisajátítás, a tulajdonjog megsértése" – fogalmazott akkor Varga Antal ügyvezető igazgató.

Az ügyben az OTSZ mellett számos magánszemély is pert indított a négy állami társaság ellen. Közben több magánszemély adott be keresetet az Alkotmánybíróságon, mert érvelésük szerint a takarékszövetkezeti átalakítás az alkotmányt is súlyosan sérti. Arra az esetre, ha a magyar jogorvoslati lehetőségekkel nem jutnának eredményre, kilátásba helyezték, hogy uniós bírósághoz fordulnak, mert a közösségi jogot is sérti a takarékok államosítása. Az Alkotmánybíróság már többször tárgyalta az ügyet – legutóbbi, keddi ülésüket teljesen ennek szentelték –, de nem tudtak döntést hozni.