Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A nyári hónapokban drasztikusan megnő az autópályák forgalma. És a bliccelők száma is: az idén eddig az ellenőrzésen fennakadt kocsik 20 százaléka volt külföldi. Az ellenőrzéseket és a pótdíjak beszedését a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. végzi. A hatékonyság meglehetősen jó: magyar rendszámú autók esetében a pótdíjazások 80 százalékát sikeresen zárják le. A külföldieknél is ugyanez az arány – feltéve, hogy az úgynevezett megállításos módszerrel kapják el őket, és a sofőr a helyszínen fizet.
Az idén eddig 200 ezer bliccelőt kaptak el az utakon, közülük 40 ezer volt külföldi. A legolcsóbb, 2975 forintos, 10 napos matricával számolva 595 millió forintos kárt okoztak. Ebből a külföldiekre 119 millió forint jut – ekkora kiesést okoz, hogy nem vesznek matricát. Éves szinten ez közel 1,2 milliárdos kiesést jelentene, amiből 240 millió esik a külföldiekre.
Azoknál a külföldi kocsiknál, amelyeknél a bliccelést kamera rögzíti, de nem állítják meg őket azonnal, már korántsem ilyen sikeres a pótdíjazás: csak az esetek körülbelül 35-40 százalékánál tudják behajtani a büntetést. Ez a szám azonban évről évre javul – mondta el lapunknak Róna Márta, a NÚSZ kommunikációs vezetője.
Közúti szabálysértések, például ittas vezetés esetén a hatóságok a nemzetközi szerződések alapján az EUCARIS rendszer segítségével kérhetik ki az autósok adatait. A bliccelés azonban nem tartozik e vétségek közé, a külföldi autósok pótdíjazása ezért elég nehézkes.
Mivel egyelőre az országok közti szabad információáramlás nem megoldott, a NÚSZ két behajtócéggel áll szerződésben. A német ügyeket az UAI GmbH intézi, másik partnerük egy brit cég, az Euro Parking Collection (EPC). A jövőben más vállalatokat is megbíznának, hogy több országot tudjanak lefedni. Az EPC piacvezető az autópálya- és parkolási pótdíjak behajtását illetően, eljárnak többek közt Nagy-Britanniában, Belgiumban, Norvégiában, Írországban, Szerbiában. Magyarországon több cégtől van megbízásuk: a NÚSZ mellett számos parkolócég (például a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.) büntetéseit hajtják be külföldön.
Ha egy külföldi autóst pótdíjaznak, az érintett vállalat kiadja az ügyet valamelyik behajtócégnek. A behajtócég ezután lekéri az autós adatait a saját országának nyilvántartásából, és felszólítja a fizetésre. Ám a behajtócég ennél sokkal többet nem tehet. Ha az autós nem fizet, az ügyet visszaküldi a megbízónak, amely megpróbálhatja peres úton rendezni a dolgot. Jogosulatlan úthasználat esetén a pert valószínűleg megnyerné, hiszen a szabálysértés fényképpel, adatokkal dokumentált. De a határokon és jogi környezeteken átívelő pereskedés bonyolult és költséges, ezért a legtöbb cég nem is vállalkozik rá.
Róna Márta azt mondta, hogy a NÚSZ eddig egyetlen pert sem indított külföldi autósok ellen, de a jövőben várhatók ilyen eljárások.
A pótdíj ma 30 napon belül fizetve 14 875 forint, 30 napon túl 59 500. A NÚSZ beszámolója szerint pótdíjbevételük éves szinten 2 milliárd forint körül mozog az utóbbi időszakban, vagyis az állam jól jár a pótdíjakkal. Ha a megbüntetett autósok legalább a legolcsóbb matricát megvették volna, az összbevétel 800 millió forinttal kisebb lett volna.
Róna Márta szerint a NÚSZ idei pótdíjbevételének 30 százalékát szedték be külföldiektől, ez körülbelül 235 millió forintot jelent. Ha ezek a sofőrök megvették volna a legolcsóbb, hetes matricát, az összesen 120 millió forint bevételt hozott volna. Az állam tehát a külföldi bliccelőkkel is jól jár, annak ellenére, hogy tőlük nehezebb behajtani a pótdíjat. Az összehasonlítás persze kissé csalóka, hiszen az idei pótdíjbevételekben még tavalyi büntetések is benne vannak; de az arányok és a tendenciák azért jól látszanak. Akár magyar, akár külföldi autóval használjuk az autópályákat, nem éri meg bliccelni.
Nyáron a többszörösére emelkedik az eladott hónapos és hetes matricák száma. A növekedés részben a többet közlekedő magyar autósoknak köszönhető, de a szezonban nagyon sok az átutazó külföldi vendégmunkás is. Róna Márta szerint az idén az ellenőrzésen fennakadt kocsik 20 százaléka volt külföldi: a bliccelő autók közül – a magyarokat nem számítva – a legtöbb német felségjelzés alatt fut.
Tavaly januárban a 10 napos matricából az év elején, januárban 467 246 darabot adtak el, ezzel szemben a legerősebb nyári hónapban, augusztusban már 1 154 846 darabot, a kereslet tehát több mint a duplájára nőtt. Ami a havi matricákat illeti, azokból januárban 94 895 fogyott, augusztusban már 288 288, ez háromszoros emelkedés.
A jelenlegi rendszerben az e-matrica meglétét fix és mobil berendezésekkel végzi a NÚSZ Zrt. A kamera rögzíti az áthaladó járművek minden fontos jellemzőjét, beleértve a rendszámot és a felségjelet. A jogosulatlan úthasználatot személyautók esetében pótdíjazással büntetik, ezt az autós a helyszínen rendezheti, vagy később banki utalással, postai befizetéssel vagy az útdíjfizetési szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban személyesen. Utólagos fizetés esetében az objektív felelősség elve alapján a pótdíj mindig a gépkocsi tulajdonosát terheli.
Kérdeztük a Fejlesztési Minisztériumot, hogy lesz-e, és mikor, olyan egységes rendszer, amely megkönnyítené a külföldi bliccelők utolérését. Válaszuk szerint "Magyarország nemzetközi fórumokon szorgalmazza, hogy akár az EUCARIS útján, akár más módon zavartalanul folyhasson ilyen jellegű adatáramlás. A fejlesztési tárca úgy készítette elő a magyar útdíjtörvényt, hogy a hazai szabályozás már ma is nyitott efféle korszerű megoldásokra." Más szóval egyhamar nem számíthatunk ilyen rendszerre.
