<P>Éleződő lobbiharc a pálinkapiacon</P>

Jövőre csökkentené a Pénzügyminisztérium (PM) a kedvezményesen lefőzethető gyümölcspálinka mennyiségét, miközben a jövedékiadó-terhelését 10 százalékkal megemelné. A változtatást az uniós követelményekkel magyarázza a tárca. A valódi ok azonban a szeszfőzdékben saját fogyasztásra előállított pálinka illegális forgalmazásának a visszaszorítása lehet.

Az idén minden nagykorú magánszemély 50 hektoliterfokig kedvezményesen, hektoliterfokonként 540 forintnyi jövedéki adó befizetése mellett főzethet pálinkát. Ez azt jelenti, hogy 50 százalékos alkoholtartalommal számolva fejenként 100 liter pálinkát lehet kedvezőbb adózás mellett előállítani. Ennél nagyobb mennyiséget is le lehet főzetni, de azt már hektoliterfokonként 1250 forintnyi adó terheli. Ugyanennyi adót kell a szeszipari társaságoknak is fizetniük a gyümölcspálinka előállítása után.

Jövőre a tervek szerint tíz százalékkal, hektoliterfokonként 1375 forintra emelné a PM a gyümölcspálinka jövedéki adóját. Az alacsonyabb adótétel hektoliterfokonként 594 forintra növekedne, miközben 30 hektoliterfokra - vagyis megközelítően 60 literre - csökkenne a kedvezményesen előállítható mennyiség. A legújabban már 6 százalékosra tervezett jövő évi inflációnál nagyobb mértékű emelést a PM azzal indokolja, hogy az Európai Unió előírásainak megfelelően a gyümölcspálinka jövedéki adóját közelíteni kell a finomszesz adójához. Utóbbinál csak az infláció mértékével azonos növelést tervez a tárca.

A valódi gyümölcspálinkát előállító szeszgyáraknak óriási konkurenciát jelent a bérfőzetés. Évente 5-6 millió hektoliterfoknyi, azaz 100-120 ezer hektoliter pálinka készül a szeszfőzdékben. Ezzel szemben a nagyüzemek csupán 300-350 ezer hektoliterfoknyi, vagyis 6-7 ezer hektoliter valódi gyümölcspálinkát állítanak elő. Ennek a nagy részét kizárólag az exportpiacokon tudják értékesíteni, belföldön nem tudják felvenni a versenyt az olcsón kínált bérfőzetett pálinkával - mondta lapunknak Baráti Péter, a nagyüzemek között pálinkagyártásban élen járó Aranykapu Rt. vezérigazgatója. A pálinkakészítéssel is foglalkozó szeszipari társaságok szerint kizárt, hogy mindenki, aki kihasználja a kedvezményes kvótát, az egy év alatt meg is iszik 100 liter pálinkát. A jövedéki törvény szerint pedig kizárólag önfogyasztásra lehet főzetni alacsonyabb adóteher mellett pálinkát, amit tilos kereskedelmi forgalomba hozni. A szeszgyártók meggyőződése, hogy a bérfőzetett pálinka egy része feketén a kocsmákba kerül - szögezte le Baráti.

A pálinkagyártó nagyüzemek azt javasolták, hogy jövőre személyenként 20 hektoliterfokra - azaz 40 literre - csökkenjen a kedvezményes adókulcs mellett lefőzethető pálinka mennyisége. Véleményük szerint ugyanis ez a mennyiség az eddiginél jobban közelítene a tényleges önfogyasztás mértékéhez, bár még mindig a duplája lenne annak, amennyi tömény alkoholt egy személy egy évben átlagosan megiszik - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Eredetileg a PM is 20 hektoliter- fokban határozta meg a kedvezményes kvótát, amit aztán később 30 hektoliterfokra módosított. A javaslattal legutóbbi ülésén a kormány is egyetértett.

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, van alapja annak a feltételezésnek, hogy a bérfőzetett pálinka egy része illegálisan kereskedelmi forgalomba kerül - mondta lapunknak Mózs Elek, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) jövedéki főosztályvezetője. A VPOP augusztus közepéig 30 ezer hektoliterfoknyi alkoholterméket foglalt le, összesen több mint 73 millió forint értékben. Azt azonban nem tudni, hogy ebből mennyi a feketén értékesített és lefoglalt pálinka mennyisége - tette hozzá a főosztályvezető.

A kedvezményes kvóta csökkentésével nem lesz kevesebb a bérfőzetett pálinka mennyisége - állította lapunk kérdésére Molnár István, a Pálinkafőzők Országos Szövetségének elnöke. A termelők nagy része ugyanis nem tudja megfelelő áron értékesíteni a gyümölcsöt, így ezután is pálinkát fog belőle készíttetni. A különbség csupán annyi, hogy jövőre még több nagykorú családtagot vagy ismerőst kell összetoborozni ahhoz, hogy ugyanannyi pálinkát lehessen kedvezményesen lefőzetni - jegyezte meg. Ezáltal csupán a szeszfőzdék adminisztrációs terhei növekednek.

Fennáll a veszélye ugyanakkor annak is, hogy a kistermelők a bérfőzetés helyett az illegális pálinkagyártásra térnek át. Ezáltal nagy mennyiségű adótól esik el az állam, nem beszélve arról, hogy kétes eredetű és minőségű szeszt fogyasztanak majd az emberek. Már most lehet találkozni a piacon literenként 300-400 forintos pálinkával, ami szinte biztos, hogy nem a szeszfőzdékben készült. Csak a bérfőzetés ugyanis literenként 430-450 forintba kerül. Az így előállított pálinkát pedig nem valószínű, hogy az önköltségnél olcsóbban árulnák - hangsúlyozta Molnár.

A jellegzetes hungaricumnak számító gyümölcspálinka-gyártás hagyományainak megőrzése érdekében Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese is azt szorgalmazza, hogy a kedvezményes bérfőzetés visszaszorítása helyett inkább az ellenőrzést kellene erősíteni. Védeni kell emellett Magyarországon a speciális bérfőzetési rendszert is, amelyet nehezen fogad el az Európai Unió - szögezte le. Annak érdekében, hogy a gyümölcspálinka magyar kuriózum maradhasson, a magyar szeszipari szövetség kezdeményezte az uniónál a pálinka név levédését. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás után már csak a 100 százalékban gyümölcsből készült pálinkát lehetne ezzel a névvel illetni. Ez azonban a szeszgyárak szerint a kistermelőket is új feladat elé állítja, hiszen akkor már a cukrozott gyümölcsből, azaz cefréből gyártott nedűt nem lehet pálinkának hívni.

Dutka Noémi

(Népszava)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

VPOP