Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Orbán Viktor miniszterelnök a költségvetési egyezkedés utolsó fázisában közvetlenül és külön-külön tárgyalt a miniszterekkel - értesült a Népszava. Eredetileg a kormány mai napirendjén szerepelt a költségvetés elfogadása, de a személyes meggyőzés hatékonyabb módszernek látszott. Várhatóan pénteken rendkívüli kormányülés dönt a végleges számokról.
A Népszava információi szerint tegnap a miniszterek külön-külön megbeszéléseket folytattak Orbán Viktor miniszterelnökkel a jövő évi, illetve a 2002-es költségvetés sarokszámairól. Úgy tudjuk: az egyeztetéseken egyetlen minisztérium büdzséjéről sem hoztak végleges döntést, a tárgyalásokon mindössze részmegállapodások születtek.
Megkaphatják jövőre beígért béremelésüket a tanárok, miután jelentősen közeledett az érintett tárcák álláspontja a közoktatási normatíva összegéről - értesült kormányzati forrásokból a Népszava. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetés tartalmazza majd a pedagógusok szeptemberi 20 százalékos kiemelt illetményfizetésének fedezetét, miközben a pénzügyi vezetés elképzeléseinek megfelelően csökkentik az állami garancia arányát a normatíva finanszírozásban. Ezzel a költségvetés terheinek enyhítésével valósulhat meg a tanári béremelés.
Az oktatási tárca számításai szerint a januártól esedékes 8,75, valamint a szeptemberi további 20 százalékos tanári bérfejlesztésre - a pedagógusok létszámának csökkentése nélkül - 27 milliárd forinttal kellene növelni a közoktatási normatíva összegét a jövő évi költségvetésben.
A járulékos elemek finanszírozásával összességében 38 milliárd forint a bérfejlesztés költségigénye. Ebből az ősz eleji kiemelt illetményfizetés 13-15 milliárd forintot emésztene fel. (A jelenlegi 275-ről így 313 milliárdra növekedne a normatíva összege.) Mindez azt jelenti, hogy a 84 ezer forintos pedagógus-átlagkereset a következő évben 108 ezer forintra emelkedne.
A Szociális és Családügyi Minisztérium változatlanul a költségvetésben előirányzott 29 milliárdhoz számított 2 milliárd többleten kívül további 5-6 milliárd forintra tart igényt. Ezt elsősorban a fogyatékosügyi programra, a munkabiztonsági felügyelet erősítésére, illetve a családpolitikai koncepcióra kéri a tárca. Harrach Péter, a tárca minisztere megerősítette azt az információt, miszerint a napokban, így ma is tárgyaltak Orbán Viktorral az igényekről, s sikerült megállapodniuk: a miniszterelnök a kért összeg egy részére már most igent mondott, végső döntés azonban a pénteki rendkívüli ülés után várható.
Az Egészségügyi Minisztériumban két változatot is készítettek, így plusz 20, illetve plusz 40 milliárd forintra is megvan a tervezet - nyilatkozta Horváth Zsolt, a tárca politikai államtitkára. A költségvetési többletből elsősorban a sürgősségi betegellátásra, új mentőállomásokra, a védőnői szolgálatok bővítésére, a rezidensképzésre, az Országos Sürgősségi Centrum létesítésére, a sportegészségügyi hálózat fejlesztésére és a rákszűrő programokra fordítana az egészségügyi tárca.
A Népszava információi szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár továbbra is 90 milliárddal szeretné növelni keretét, azaz az idei 350 milliárd helyett 440 milliárdra tart igényt, függetlenül attól, hogy mennyivel nő a tervezett központi költségvetés. Arról, hogy mire kérték a többletet, egyelőre a pénztár nem nyilatkozik. Annyi azonban már kiszivárgott, hogy a korábbi elképzelések alapján a Pénzügyminisztérium csupán 30 milliárddal többet tartott indokoltnak.
Nem a tárcaérdekek, hanem a kormány által meghatározott prioritások, a családok, illetve a kis- és középvállalkozások támogatása dominál a jövő évi költségvetési keret szétosztásakor - szögezte le lapunk kérdésére Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Az agrártámogatások megítélésekor természetesen a koalíciós érdekeket is szem előtt kell tartani - tette hozzá. A kis- és középvállalkozások érdekképviseletei által szorgalmazott változtatások mind elemzésre érdemes javaslatok. A kormánynak a kért módosítások hatásvizsgálata után kell döntenie arról, törvényi erőre emeli-e azokat. A kormány tegnap nem tárgyalt a jövő évi költségvetésről. Várhatóan pénteken rendkívüli ülésen döntenek a miniszterek az egyes tárcák igényeiről - tudtuk meg az államtitkártól.
Mivel a költségvetés jelenleg kormányzati egyeztetés alatt áll, a Külügyminisztérium korainak tartja, hogy pontos számadatokat hozzon nyilvánosságra a tárca igényéről - mondták lapunk érdeklődésére a szóvivői irodán.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában Ács Tamás gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár érdeklődésünkre elmondta: a PM a tárcának az idei évre rendelkezésére álló 59,059 milliárd forintja helyett jövőre 63,750 milliárdos sarokszámot küldött át. (Ehhez idén és jövőre is hozzájön még 6-6 milliárd forint, melyet egy kormányrendelet biztosít a tárcának az egyházi ingatlanok helyzetének rendezésére.) Csakhogy a látszólagos növekmény valójában mégsem az, hiszen a PM a jövő évi összegbe bevételként beleszámolta a Nemzeti Kulturális Alap rendelkezésére álló összeget is, ami az idei sarokszámban még nem volt benne. Ács Tamás elmondta még, hogy a PM ajánlatával szemben a tárca működési és egyéb költségekre további 7,5 milliárdot, míg beruházásokra (például a fertődi Esterházy-kastélyban folyó munkálatokra; de hangsúlyozottan a Nemzeti Színház építkezésének összegét leszámítva) további 7,8 milliárd forintot igényelt a költségvetésből.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a hírek szerint 115 milliárd forinttal kér több támogatást, mint amennyit a Pénzügyminisztérium eredetileg agrárcélokra fordított volna. Korábban Járai Zsigmond pénzügyminiszter néhány hónapja még azt hozta nyilvánosságra, hogy a tárcája jövőre csak 305 milliárd forintot szán a mezőgazdaságra, de szívesen támogatna több évig tartó, az ágazat modernizációját szolgáló fejlesztési programokat. Járai szerint ilyen lehetne például a belvízelvezető rendszer felújítása és az erdősítés végrehajtása. Torgyán József agrárminiszter azonban nem volt elégedett ezzel az összeggel. Erre utal, hogy az ügyben tárgyalásokat kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A legmagasabb szintű egyeztetés valószínűleg kompromisszummal zárult. Torgyán ugyan nem kapta meg a kért 115 milliárdot, ám az agrárbüdzsé 40-50 milliárd forinttal mégis bővülhet.
A Népszava értesülései szerint megszületett az egyezség a közlekedési tárca többlet támogatási igényeiről is, a szakminisztérium várhatóan megkapja majd az kért csaknem 85 milliárd forint plusz támogatás nagy részét. Két változattal mentek a tárgyalásra, a minimum igényük megközelítően 70 milliárd forint volt. Ennél valamivel kevesebben állapodtak meg kedden.