<P>Versenytársakat kapna a Mol Rt.</P>

Válasszák szét a Mol Rt.-t és a hat hazai gázszolgáltatót külön egységekre, s 2003-tól szabadítsák fel a magyar gázpiac 39 százalékát - derül ki egy, a kormányzat által megrendelt tanulmányból. A változás 132 hazai nagyipari üzemet érintene, különösen kedvezően a vegyipart, a kohászatot, illetve az erőműveket. A felszabadítás áremelkedéssel járna, ám elsősorban a mai tarifák alacsony szintje miatt.

A Mol Rt. gázüzletágát egy szállítási és tárolási, illetve egy kereskedelmi cégre kell elkülöníteni (a három társaság kialakítását az rt. közgyűlése időközben elfogadta), s a hat hazai gázszolgáltatót is két-két különálló céggé kellene felosztani. Egy-egy elosztó, azaz a gázvezetékeket működtető cégre, s egy-egy gázellátóra, melyek gázt vásárolnának és értékesítenének. A Magyar Hírlap birtokába került tanulmány e tekintetben túlmutat a csak számviteli elválasztást célzó EU-direktíván. Ám az anyag szerint az ilyen szintű szétválasztás szükséges, mert ez biztosítaná a minimális bizalmat a piacon, s megvalósulna a diszkriminációmentesség, megszűnne a keresztfinanszírozás. A magyar kormány egyébként még az 1998. november végi energetikai tárgyalásokon tett ígéretet, hogy az Európai Unió liberalizációs szabályait teljes egészében kész és képes is lesz majd bevezetni. Elképzelhető, hogy a gázpiac megnyitásának 2003-ra javasolt időpontját előbbre hoznák, erre utalt Hónig Péter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára a nagyfogyasztókat sújtó drasztikus áremelés bejelentését követően.

A nagy nyomású gázszállításban biztosítani kellene új szereplők megjelenését - ma a Mol Rt. az egyetlen, amelynek erre jogosítványa van. Szükségtelen azonban egy új, teljesen független rendszerirányító felállítása - melyhez a nagy nyomású gázvezetékek kerülnének -, ez ugyanis többletköltségeket róna a magyar fogyasztókra. A vezetékrendszerhez való hozzáférés szabályait a Magyar Energia Hivatal állapítaná meg, s hagyná jóvá egyben a hozzáférés árait.

Magyarországon összesen 132 nagyipari fogyasztó van, amelyek évente több mint 5 millió köbméternyi gázt használ - ez a teljes igény 39 százaléka -, s a javaslat szerint ők 2003. januártól szabadon választhatnák meg szolgáltatóikat. Ezen gáz biztosítása és szabad kereskedelme érdekében a gázszolgáltatók majdani nagykereskedelmi gázellátó része szabadon szerezhetne be gázt belföldön és importból. Felmerül azonban a befagyott költségek kérdése: a Mol ugyanis 2015-ig évi 10 milliárd köbméternyi gáz vásárlására kötött szerződést az orosz Gazprommal. Ha viszont a nagyfogyasztók - még ha közvetve is - mástól rendelnek, a szerződés alapján a Mol Rt.-nek akkor is fizetnie kell. A tanulmány nem számszerűsíti az emiatt keletkező felesleges kiadásokat.

A szabaddá vált piaci részre létrejöhetne a gáztőzsde, ám ezt maguk a piaci szereplők, a cégek alakítják ki, és akkor, amikor szükségét látják. A versenypiac egyik előnye, hogy javul a vegyipar és a kohászat versenyképessége. A villamosenergia-iparban kezdődő versenyt pedig nem torzítaná, ha az erőművek piaci körülmények közt vehetnének földgázt. A gázipari társaságok viszont ellenérdekeltek a piaci versenyben - állítják az elemzés készítői -, mert a mai feltételeknél nehezebb körülmények közé kerülnének.

A hárommilliónyi kisfogyasztó legalább 2005-ig "kimaradna a versenyből", számukra - hasonlóan a villamosipari versenyhez -, a gáz árát az energiahivatallal született megállapodás határozná meg. A gázár valószínűleg nőni fog, csakhogy ennek fő oka a mai alacsony árszint. Az áremelkedés azonban még nagyobb lenne, ha nem történik meg az új piaci szerkezethez kapcsolódó költségmegtakarítások bevezetése. A tanulmány említi többek között a magasabb árak miatt fizetni képtelen réteg kormányzati kompenzációjának lehetőségét - annak részletezése nélkül.

A távlati energiamérlegekben negyven százalék körüli lesz reálisan a földgáz részaránya a teljes hazai energiafelhasználásból. Jellemző, hogy az elmúlt időszakban a hazai ipar felhasználása folyamatosan visszaesett, s csak a lakosság és a kommunális igények növekedtek. Mégpedig utóbbiak igen nagy léptékben, a tíz évvel ezelőtti 2 milliárd köbméterről az idei 5,5 milliárdra. S ha mérséklődik is a bekapcsolás üteme, 2010-re 3,2 millió lesz a fogyasztók száma.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Mol Rt.

Gazdasági Minisztérium

Korábban:

Gázár: módosítják az emelési technikát?
(2000. november 3.)