Több százmillió agrártanulmányokra

Az agrártárca ellenőrzése alatt álló Agrárinnovációs Kht. ebben az évben több mint 1,054 milliárd forint agrártámogatás felhasználásáról szóló programcsomagot dolgozott ki, többek között az állattenyésztés-, növénytermesztés- és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban. Csaknem kétszáz cég, önkormányzat, néhány középfokú és felsőoktatási intézmény, illetve több alapítvány osztozott a pénzen, többségük igen rövid idő alatt elkészített tanulmányok ellenértékeként jutott az összeghez.

Októberben kimerült az agrárbüdzsé számos támogatási kerete, többek között két hónapja hiába várnak pénzükre sertéstenyésztők, tejtermelők, exportőrök. Eközben a tárca a felügyelete és irányítása alá tartozó Agrárinnovációs Kht. számára 1,054 milliárd forintot utalt át a szubvenciós keretből, amellyel a kht. sajátos programjait próbálta megvalósítani. Hogy milyen sikerrel, arról az FVM eddig még nem számolt be.

A Magyar Hírlap birtokába jutott dokumentumok viszont arról tanúskodnak, hogy az FVM társaságán keresztül ebben az évben közel kétszáz tanulmány megírását honorálta összességében több százmillió forinttal. Ezen felül több mint félmilliárd forintot különített el egy-egy program gyakorlati megvalósítására.

Az Agrárinnovációs Kht. programjait két fő csoportra osztotta: agrárfejlesztésiekre és vidékfejlesztésiekre.

Az agrárfejlesztésen belül növénytermesztési, állattenyésztési, illetve gépesítési alprogramokat találunk. A növénytermesztésről kilenc tanulmány készült, összesen 40,7 millió forintért. A tanulmányok mellett 35 millió forintot szánt a tárca kht.-ja a Termesztettcsiperke-program szakiskolákban című projektjére és a Pannon-búzaprogramra.

Az állattenyésztésből kimaradt a baromfi- és a sertéságazat, hacsak nem vágnak disznót abban a kóser húsüzemben, amelynek megvalósíthatósági tanulmányára és megvalósítására 32,5 millió forintot szándékozott fordítani a kht. A céggel kötött szerződések tanúskodnak arról, hogy - szemben a miniszter eddigi állításaival - maga Torgyán József is tudott az ügyekről. Ide tartozik még egy "kecskefeldolgozó üzem" és egy borsodi intervenciós szarvasmarhatelep létesítése is. A tejprogramon belül ismét találkozunk intervenciós marhatelepekkel.

Kevésbé megfogható ügyeket is találni, például 80 millió forintot ért meg az Ökológiai mezőgazdaság és a hungarikumok címet viselő alprogram. Míg forrás hiányában évközben az FVM leállította egy sor létfontosságú agrártámogatás kifizetését, addig az Ökológiai szemlélet népszerűsítése civil szervezetekkel közösen nevet viselő ötletre az Egészségvár Alapítvány, a Napfényes Élet Alapítvány és a Harmóniában az Életért Alapítvány több mint 30 millió forinthoz juthatott.

Ezzel szemben igen csekély pénz - 9,5 millió - jutott az új típusú szövetkezeteket népszerűsítő programra, amely csupán egy projektet, a Bio-termékpályás értékesítő szövetkezetek címűt tartalmazza.

Annál érdekesebb az az alprogram, amely hárommillióért egy traktorshow megszervezését tartalmazza, mondván, öregbíteni kell a hazai mezőgépgyártás hírnevét. A tervek készítőit nem zavarta, hogy a gödöllői agráregyetem területén évtizedek óta működik egy traktormúzeum.

A legkedvesebb gyermeknek azonban a biodízelüzemek építése és telepítése témakör mutatkozik. Ez a fejezet önmagában több mint 177 millió forintot emésztett fel, s ebből csak az igen gyorsan - gyakran alig három-négy hét alatt elkészítendő tanulmányokra 67 millió forintot szánt a kht. A tanulmánykészítésben a tavaly év végén alakult dunaújvárosi Bio-Energia Kft. s a cégadatok szerint ugyanazon tulajdonosokhoz tartozó Delfin Média Kft. jeleskedett. A két cég lényegében ugyanarra a feladatra kapott megbízást ez év tavaszán, sőt e cégek mérték fel a tavaszi repce mint biodízel-alapanyag honosításának lehetőségét. Egyébként sürgető lehetett e tanulmányok elkészítése, mert előfordult, hogy a szerződésekben a Delfin Média Kft. és a Bio-Energia Kft. - hiába két külön cég - egy és ugyanazon számlaszámot jelölt meg a kifizetés helyéül.

A biodízelprojekt előrehaladott állapotban kell hogy legyen, mert a kht. programjában 100 millió forintot különítettek el egy biodízel mintaüzem telepítésének támogatására, hogy hol, arra többesélyes helyszín pályázik Nagyecsed-Mátészalkától Dél-Somogyig.

Kisebb, de nem elhanyagolható tevékenységet végeztek azok a cégek, amelyek Torgyán miniszter azon kijelentésének megvalósításán szorgoskodnak, miszerint a mezőgazdaságot nem energiaelhasználóvá, hanem energiatermelővé kellene átalakítani. Ez a biomassza-hasznosítás alprogramban felvázolt ötletek közül például azt jelenti, miként lehetne fűből, faaprítékból gázt termelni és elégetni, áramot termelni. Ebben Torgyán József szűkebb hazája is részt vállalt, mert a Keleti Hármas Határszeglet Kht. is tanulmányokat írt e témában. Ahogy ez a kht. aktív szerepet vállalt a vidéki intézményrendszer fejlesztésében, amikor 5 millió forintért felmérte a keleti régió adottságait, terveit, lehetőségeit.

Húzósabb ötlet - csaknem 110 millió forint - az agráripari parkok létesítése. Csupán két tanulmány született, amelyet az Agropark Kht., illetve egy érdi betéti társaság, a M. A. Zs. készített el alig egy-egy hónap alatt, bruttó 9,375-9,375 millió forintért. A fennmaradó 90 millió forintot a projektek megvalósítására szánta az Agrárinnovációs Kht.

Csaknem 38 millió forint került a kht. programjaihoz csatlakozó ügyvédi és tanácsadó irodákhoz, amelyek "innovációs brókertevékenységet" végeznek. Hogy ez mit takarhat, nem világos, az viszont biztos, hogy például a Bencze ügyvédi iroda - azon belül is Tóth Judit ügyvéd - a szerződő partnerek, együttműködő cégek jogi átvilágítását végzi, évi 7,5 millió forintért.

Hogy a sajtó se maradjon pénz nélkül, programjában magazinok, hírlevelek, sajtóklub, konferenciák szervezését iktatta be a kht., amelyekre 132 millió forintot szánt. Aztán újabb 9 millió kellett a megjelent hírek szemlézésére, elemzésére, valamint 17 millió külföldi utazásokra és szakmai rendezvények látogatására.

Végül a vidéki települések rehabilitációja címen a kht. 40 millió forintot különített el meghatározott - döntően szabolcsi és borsodi - települések templomainak renoválására, kastélyainak állagmegóvására.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)