Az MVM-nek 47 milliárdos tőkeinjekcióra lenne szüksége

Elégedetlenek az áramszolgáltatók a januári áremeléssel, mivel drasztikusan megnyirbálták az árrésüket. Ez az egyes cégeknél milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel jár, ami a fejlesztésektől vonja el a forrást. Az áremelés másik vesztese, a Magyar Villamos Művek Rt., amely most abban bízik, hogy - veszteségeit kompenzálandó - az ÁPV Rt. 47 milliárd forinttal megemeli alaptőkéjét. A vagyonkezelő cáfolta, hogy erről döntöttek volna.

A nagy energetikai cégek külföldi tulajdonosai elégedetlenek az árampiac megnyitásának lassúságával, de főleg azzal, hogy az infláció leszorításának költségeit - részben - velük fizetteti meg a kormány. A Magyar Hírlap úgy tudja, rosszallásuknak hangot is adtak, amikor Befektetői Tanács képviselőiként év végén találkoztak Orbán Viktor kormányfővel és Matolcsy György gazdasági miniszterrel. Matolcsytól a multik ígéretet kaptak arra, hogy jövőre a kormány igyekszik az áremelések kérdését megnyugtatóan rendezni. A gazdasági tárca vezetője azt is elmondta, hogy a kormány hosszú távú energiapolitikáját és az ezzel kapcsolatos kormánydöntéseket egyeztetni fogja a Befektetői Tanáccsal.
Az áramszolgáltatóknak azóta eggyel több okuk van a panaszra. Miközben januártól közel 11 százalékkal többet kell fizetniük az áramért a Magyar Villamos Műveknek Rt.-nek, addig csak 6 százalékkal drágábban adhatják tovább az energiát a fogyasztóknak. Magyarán jelentősen szűkül az árrésük, ezáltal a nyereségük. Áramszolgáltatóktól származó információink szerint ez jelentősen visszavetheti a tervbe vett fejlesztéseket pont akkor, amikor a Magyar Energia Hivatal (MEH) a szolgáltatás minőségének javítására, így korszerűsítésekre kötelezte a cégeket. A 6 százalékos áremelés kihirdetése előtt az áramszolgáltatók úgy nyilatkoztak, hogy a drágulást abban az esetben tudják elfogadni, ha árrésük emiatt nem csökken. Ehhez képest most a csúcsidőszakban átvett áram után 10,9, az azon kívüli időszakban vásárolt energiáért pedig 10,8 százalékkal kell többet fizetniük az MVM-nek.
A Dél-magyarországi Áramszolgáltató (Démász) Rt.-nek az árrés csökkentése milliárdos nagyságrendű ki-esést okoz - mondta lapunknak Briglovics Gábor kereskedelmi igazgató. Hozzátette: még nem kapták kézhez hivatalos rendeletet, így csak annak ismeretében döntik el, hogy beadnak-e felülvizsgálati kérelmet az. energiahivatalhoz A Magyar Áramszolgáltatók Egyesülete is áttekinti az árkérdést, s elképzelhető, hogy egységes kérelemmel fordulnak majd a MEH-hez. Konfliktust okoz az is, hogy a MEH három év elteltével felülvizsgálta a szolgáltatóknak az energiaárban elszámolható indokolt költségeit, és azt több mint tízmilliárd forinttal megkurtította. A cégeket ebbe a folyamatba nem vonták be, így egyelőre azt sem tudhatják, hol kell nagyobbat húzniuk a nadrágszíjon.
A Magyar Energia Hivatalnál úgy tájékoztatták a Magyar Hírlapot, hogy eddig még sem költség-, sem árfelülvizsgálati kérelem nem érkezett hozzájuk.
Hiába adhatja drágábban az áramot a villamos művek, a többletbevétel nem kompenzálja az energiahordozók tavalyi drasztikus áremelkedését. A novemberi 43 százalékos nagyfogyasztói gázáremelés önmagában 6-8 százalékos áramdrágulást indokolt volna, nem beszélve az inflációról. Az MVM árrése a szolgáltatókéhoz képest igen alacsony, mindössze 50 fillér kilowattóránként. Ebből kell finanszíroznia a villamos energia rendszer üzemeltetését, s a szükséges fejlesztéseket.
Amint azt Müller Mihálytól, az MVM kommunikációs igazgatójától megtudta a Magyar Hírlap, a 360 milliárd forintos idei árbevétellel kalkuláló cégnek 47 milliárd forintos tőkeinjekcióra van szüksége ahhoz, hogy a fedezni tudja a megemelkedett költségeket. Az erről szóló számításaikat megküldték az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek, ám ott még nem született döntés a tőkejuttatásról. Azt az ÁPV Rt. is elismeri, hogy az MVM-nek szüksége van a segítségre, s a múlt év végi ülésén az igazgatóság el is döntötte: tájékoztatót küld a Gazdasági Minisztériumnak és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek arról, hogy idén több tízmilliárdos veszteség érheti az MVM-et. A kormány a karácsony előtti ülésén döntött is arról, hogy a tavalyi pluszbevételek terhére 10 milliárd forintot utal ki az ÁPV-nek, hogy az ennyivel emelje meg az MVM alaptőkéjét, ezzel kárpótolva a céget amiatt, hogy a szükségesnek tartottnál kisebb áremelésről döntött - egyelőre ez a pénz sem érkezett meg.
Mint ismert, az MVM eredetileg 20 százalékos áramáremelést tartott indokoltnak, miközben a Magyar Energia Hivatal egy 12 százalékos javaslatot is felterjesztett a gazdasági miniszternek A kormány a 6 százalék mellett döntött.

Áttételes tőzsdei hatás

Az áramszolgáltatók nyeresége megsínyli, hogy az infláció visszafogását szem előtt tartó kormány e cégekkel fizetteti meg az indokoltnál kisebb drágítás árát. Ez azonban nem feltétlenül vezet a tőzsdén jegyzett áramos részvények tartós gyengüléséhez, sőt, ha a forint vásárlóerejének a romlása elég gyors ütemben mérséklődik, akkor akár indokolt lehet a börzei erősödés is.
Egyfelől ugyanis komoly kiesést okoz a cégeknek, hogy a beszerzési árak nagyobb mértékben emelkednek, mint az értékesítési ár. Szálkai András, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője például 6,3 milliárd forintos nettó nyereséget várt idén a Démásztól, de a kormányrendelet ismeretében 1,5 milliárd forinttal, azaz durván 24 százalékkal csökkentette az előrejelzését. Ez azt jelenti, hogy - ha beválnak a szakember számításai - idén a múlt évre kalkulált 5,9 milliárd forintosnál 1,1 milliárddal kisebb lesz a cég nyeresége.
Ennek hatására elvileg az áramos papírok árának visszaesése várható a tőzsdén - persze nem lehet olyan látványos a hatás, mint annak idején a gázáremelés visszafogásáé volt a Mol árfolyamára, hiszen az áramos részvények likviditása elenyésző. Az egyetlen kivétel éppen a Démász, ám Szálkai András szerint ennek az árfolyama sem feltétlenül esik vissza tartósan. Ennek részben az az oka, hogy a Démász részvénye még az említett nyereségkiesés ellenére is alulértékelt. Másfelől az áramszolgáltatók részvényeit általában azért vásárolják a befektetők, mert a magas osztalékot fizető cégek papírjai viszonylag stabil hozamokat produkálnak, s ekként alternatívát jelentenek az állampapíroknak. Márpedig az igaz - mondja az elemző -, hogy az eredetileg várt, részvényenként 1500 forint helyett valószínűleg majd csak mintegy 1200 forint osztalékot fizet a Démász a 2001-es üzleti év után (2000 után különben 1400 forintot várnak). Ha azonban az infláció valóban erőteljesen csökken, akkor ez hozemesést hoz az állampapírpiacon, így pedig akár a Démász kurzusának az emelkedése is indokolt lehet szerinte.

Kriván Bence

(Magyar Hírlap)