Alacsonyabb sebességre kapcsol az új gazdaság<A name="1"></A>

Durva földet érés, recesszió, de legalábbis a növekedés visszaesése, lassulás és fékezés - ezt jósolják az idei év első felére az Egyesült Államokban a közgazdászok. Ám úgy tűnik, az új gazdaság még recesszióban is másképpen működik, mint a hagyományos.

Megerősíteni látszik a borúlátó előrejelzéseket, hogy a higgadtságáról híres Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Fed vezetője az eddigi óvatos, negyedszázalékos csökkentések-emelések helyett váratlanul és pánikszerűen fél százalékkal csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Úgy tűnik, az új gazdaságban is vannak rosszabb időszakok. Ellentétben a korábbi, meglehetősen optimista feltevésekkel, amelyek a gazdaság bővülésének megállíthatatlanságát hangsúlyozták. Az érvelés menete akkor ez volt: az új technológiák emelik a termelékenységet. Ez növeli a bérszínvonalat, anélkül, hogy inflációs nyomás keletkezne. A vastagabb fizetésnapi borítékok miatt bővül a fogyasztás, ami további termelésnövekedést indít el.

A technológiai újítások és a globalizáció azonban nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy fenntartsák a növekedési ütem folyamatos gyorsulását. A jelenlegi lanyhulás ugyanakkor nem követi az eddigi mintákat. A hagyományos, fizikai termelésen alapuló gazdaságból ismert recessziójelek közül csak néhány illik a túlfűtöttségéből kilábaló amerikai új gazdaságra. Már nem csak az internetes vállalatokat és a technológiai szektort "bünteti" a tőzsde, jelentős munkaerő-leépítésre kényszerülnek olyan stabil, régi vágású óriásvállalatok is, mint például a Montgomery Ward kereskedelmi lánc vagy a Union Pacific vasúttársaság. Csak a távközlési berendezéseket gyártó Lucent Technologies 10 ezer alkalmazottjától válik meg. Novemberben csaknem félmillió ember veszítette el az állását. És mégsem bővül a hosszú ideje alacsony, 4 százalékos munkanélküliségi ráta, mivel az elbocsátottak villámgyorsan találnak maguknak állást. A munkaerő-piaci fluktuáció azonban kétélű - figyelmeztetnek szakértők. A tömeges leépítések egyrészről bizonytalanságot keltenek, másrészt viszont növekszik az esélye annak, hogy valamennyi munkavállaló a képességeit és tudását leginkább kihasználó munkahelyre kerül. Ez pedig növeli a termelési hatékonyságot, ami fékezi a recessziót.

Egyértelműen lassulásra utal viszont az, hogy csökken a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedési üteme és az ipari termelés. Továbbá romlik a külkereskedelmi mérleg egyenlege, és a háztartási megtakarítások mértéke is 0,2 százalékot esett 2000 utolsó negyedévében. Ez utóbbi nem kis részben annak tudható be, hogy az amerikai háztartások az elmúlt néhány évben nekiálltak tőzsdézni. A NASDAQ technológiabörze tavalyi szárnyalása is arra biztatta a polgárokat: fektessék minden pénzüket részvényekbe, hiszen akár egy hét alatt is megduplázódhat azok értéke. Ez többek számára végzetesnek bizonyult.

Mára közvetve vagy közvetlenül az amerikai háztartások csaknem fele birtokol részvényeket. A globalizált gazdaság azonban egyre inkább túlzó reakcióiról híres és mindinkább a tőzsdék körül forog - jegyzik meg elemzők. A globalizáció révén láncreakciószerűen emelkedhetnek fel vagy dőlhetnek össze az egymástól korábban viszonylag független piacok. S az új gazdaság tőzsdéi sem viselkednek másképp. Csak egy példa: a technológiai cégek sztárja, a Cisco Systems részvényeinek árfolyama egy egyszerű nyilatkozat nyomán egy nap alatt 12 százalékkal csökkent.

A Wall Street és a NASDAQ gazdaságra gyakorolt nagy hatását növeli az is, hogy az 5 százalékos európai átlaghoz képest az ottani háztartások megtakarításainak 25 százaléka fekszik részvényekben. Ha ezek árfolyama magas, az amerikaiak gazdagnak érzik magukat, és több fogyasztási cikket vásárolnak. Ha viszont romlik a tőzsdeindex, csökken a fogyasztás. Ez különösen azért válik jelentőssé, mert az ország gazdasági tevékenységének kétharmadát teszi ki a háztartási fogyasztás. Sokkoló adat: a NASDAQ féléves mélyrepülése során több mint 2,5 ezerbillió dollár vált kámforrá.

(Népszava)