<P>Határainkhoz közelít a kór<BR/></P>

A hétvégén Németországban diagnosztizáltak olyan beteg szarvasmarhát, mely Tirolból származott. A kergemarha-kór közelít a magyar határokhoz, de nálunk még jó ideig nem kezdődik meg az állatok szigorított szűrése. A tesztek nem érkeztek meg, bizonytalan, honnan lesz pénz a drága szűrések elvégzésére. Az alacsony marhahús-értékesítés miatt azonban nálunk nem várható az európaihoz hasonló méretű visszaesés a fogyasztásban.

Miközben a világban szinte mindenütt tilalmat rendeltek el az európai marhára, és az EU piacainak 60 százalékát elvesztette, a uniós fogyasztók bizalma teljesen megrendült: átlagosan 27 százalékkal csökkent a marhahús fogyasztása. A Németországban 40 százalékkal apadt a kereslet, akárcsak Olaszországban, még a hétvégi bejelentés - fertőzésgyanús állatra bukkantak - előtt. A BSE-mentes, és a marhahúst leginkább kedvelő Görögországban pedig 50 százalékkal kevesebb marhát esznek. Ugyanakkor a hétvégén két újabb országban, Olaszországban és Ausztriában is fertőzés-gyanús szarvasmarhát találtak.

A kétségbeesett húsosok tiltakozásokat szerveznek, kompenzációt követelve. Vasárnap 1200 német gazda vonult traktorokkal az utakra, tegnap a spanyol vágóhidakon szüntették be a munkát. Mondván: a hús ára 26 százalékkal csökkent; a tesztek miatt fele-harmada annyi marhát képesek levágni, mint azelőtt; a húst hűtőben kell tárolniuk, míg a vizsgálati eredmény megérkezik, és ezt sem pénzzel, sem kapacitással nem bírják. Az EU egyébként már létrehozott egy alapot, melyből a tesztelésre nem kerülő állatok vágásának és elégetésének költségeinek 70 százalékát fizetik.

A magyar marhahúsfogyasztás jelenleg igencsak alacsony: egy fő évente maximum 5 kilogramm marhahúst eszik meg hús, illetve húskészítmények formájában - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára.

Az ország évente minimális mennyiségű marhahúst exportál, azaz az évi 5-6 ezer tonna legalábbis töredéke az 1989-ig tartó évi 30-40 ezer tonnás szinthez képest. A behozatal hasonlóan alacsony értéket mutat. A kivitel és a behozatal termékszerkezetében akad eltérés: kifelé az értékes húsrészeket szállítják a kereskedők, míg be a nyesedékhúsok, általában készítménybe való részek érkeznek. Évről évre a marhaállomány is csökken Magyarországon: a KSH legfrissebb adataiból kiderül, hogy 2000. december 1-jén csupán 805 ezer szarvasmarha volt az országban, míg egy évvel korábban még 857 ezer. A tavaly decemberi adat pedig minden idők legalacsonyabb állományát jelzi.

Attól félve, hogy az unió korlátozhatja a magyar marhabehozatalt, az agrárminisztérium illetékesei korábban azt ígérték, hogy februártól hazánk is tesztelni fog minden 30 hónapnál idősebb marhát. A programra azonban, mely a tárca számításai szerint három milliárd forintba kerülne, még nincs külön keret, s késnek a Franciaországból megrendelt tesztek is. Mint a prionbetegségek koordinálásával foglalkozó miniszteri biztostól megtudta a Magyar Hírlap, ha megkapják is a teszteket, még előbb át kell esniük a regisztrálási folyamaton, s fel kell készülniük a szakembereknek is. Nagy Attila a Magyar Hírlap kérésére még becslésre sem vállalkozott azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdődhetnek meg az ellenőrzések. A biztos ugyanakkor biztosított a Magyar Hírlapot, hogy a magyar hús megbízható: az elmúlt hét évben véletlenszerű kiválasztással 1200 marhát és 1400-1500 juhot ellenőriztek, s egy fertőzött sem akadt köztük.

(Magyar Hírlap)