Aki kizárólag az alacsony bérek miatt telepítette cégét Magyarországra, és a minimálbér növekedése, illetve általában a reálbér-emelkedés miatt távozik tőlünk, nem túlzottan nagy veszteség - ez a véleménye Hanti Erzsébetnek, az MSZOSZ gazdaságpolitikai ügyvivőjének.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint nem lehet érzékelhető tőkekivonásra számítani azért, mert a bérek gyorsabban nőnek. Már csak azért sem romlik a mi versenypozíciónk, mert "vetélytársainknál", vagyis Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában is növekednek a fizetések. Az elvonási mérték, ami a multikat sújtja, nem kiemelkedő Magyarországon, a termelékenység folyamatosan nő, igaz, a társadalombiztosítási járulékteher nagyon magas, más mutatók azonban kíméletesebbek. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a magyar adórendszer kiugró, akár Nyugatra, akár a volt szocialista országokra tekintünk - mondta a Népszava munkatársának a kutató. A nyereségadó például csak 18 százalékos, ez kifejezetten alacsony.
Az utóbbi években egyetlenegy - igaz, sokkoló - példa akadt arra, hogy külföldi befektető távozott. Tavaly júliusban a Fejér megyei Sárbogárdon a német Mannesmann cég költségtakarékosságra hivatkozva felszámolta az autórádió-összeszerelő üzemet (ez a döntés 1100 embert érintett) és a rádió-összeszerelést Kínába, Hujdzsouba telepítette. A német cég szóvivője akkor a sajtóban azzal indokolta a lépést, hogy az autórádió-összeszerelés kézi munka, nem igényel különösebb szaktudást, Kínában a bérköltségek is kisebbek. Harmadik okként akkor az is szerepelt, hogy az autórádióba szerelt elektronikai alkatrészek többsége Kínából, Ázsiából származik.
A Mannesmann kivonulását laptársunknak Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke tavaly úgy kommentálta, nem bérrel, termelékenységgel kell versenyeznünk, s ebben nem rosszak az esélyeink. Hegedűs Miklós azt mondta: még tovább kell javulnia a magyar munkaerő színvonalának, így lehet kompenzálni, ha a legalacsonyabb rendű munkákat tőlünk Keletre viszik. A kutató szerint a későbbiekben inkább az jelent majd gondot, hogy a befektetők a nálunk termelt profit egy részét nem itt, hanem külföldön fektetik be.
Hanti Erzsébet is úgy gondolja, ahol a mi béreinknél érdemben alacsonyabbak a munkavállalóknak fizetett juttatások - ez Ukrajna és Románia -, ott akkora a politikai és gazdasági bizonytalanság, annyival rosszabb az infrastruktúra, hogy a multiknak az nem vonzó. A gazdaságpolitikai ügyvivő nemrég publikált tanulmányában olvasható: az unióhoz képest igen alacsonyak nálunk a bérek, az EU legalacsonyabb bérű országában, Portugáliában is négyszeresek a keresetek hozzánk képest. A tavalyi év első tíz hónapjában a reálbér-növekedés 1,2 százalékos volt. Idén - a bérajánlás tükrében - 2-3 százalékos reálkereset-emelkedésre lehet számítani.
Nem kell egyébként eltúlozni a bérek növekedése miatti aggodalmunkat: tíz év alatt a bruttó keresetek 7,52-szeresükre, a nettó keresetek 6,07-szeresükre nőttek, - ennél a volt szocialista országokban jobban emelkedtek a jövedelmek.
Jelentős még a magyar gazdaságban a bérmunka - vannak iparágak, például a konfekció, amely csaknem teljesen erre épül a privatizáció után.
Egy dél-magyarországi konfekcióüzem vezetője a Népszava munkatársának úgy nyilatkozott: szerinte a konfekcióipar csak úgy maradhat talpon, ha a varrónők kiemelkedő szaktudását - márkás termékeket készítenek kizárólag külföldi piacra - pontos szállítással, kifogástalan minőséggel és szellemi tőke hozzáadásával párosítják. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a korszerűsített gyártáselőkészítés során a magyar üzemekben meg is tervezik az igényes modelleket, ha a megrendelő úgy kívánja.
(Török Katalin)
NÉPSZAVA
Ajánlat: