Egymillió tonnányi fűtőolaj helyett üzemanyag kerül ki Százhalombattáról

Évi egymillió tonnányi fűtőolaj helyett üzemanyagot bocsát ki az idén beinduló százhalombattai új maradékfeldolgozó. Geszti László, a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. értékesítési divíziójának ügyvezető igazgatója szerint a tavalyi megugró kőolajárak minden résztvevőt váratlanul értek, s akár literenként 280 forint is lehetett volna az ár, ha a társaság tartja magát az árképzés betűjéhez. Nem így történt, ám az igazi megoldás - a kereslet növelése érdekében - az adók csökkentése lenne.

Minden piaci szereplőt váratlanul ért a 2000 közepén a kőolaj-áremelkedés. A gondot azonban elsősorban Európában lehetett érezni, az Egyesült Államokban kevésbé, merthogy az óceánon túl jóval alacsonyabb az adó. Hazánknak vagy a Molnak ezekre a világpiaci folyamatokra természetesen semmiféle befolyása sincs. Ha szabad piacot "játszunk", nem lehet a határon megállítani a világpiaci hatásokat - tette hozzá Geszti László. Így is alacsonyabbak voltak a magyar árak, mint a környező, hozzánk hasonlóan liberalizált piacú országokban. Tavaly nyáron például a Mol akár 280 forintra is emelhette volna literenként a benzinárat, ezzel is betartotta volna az általa vállalt árszabást. Nem követték az árcsúcsot, mert úgy gondolták, nem lesz tartós az akkori magas nemzetközi szint. Számba vették azt is, hogy hogyan alakul a fogyasztás. A politika a maga módján próbálkozott ugyan a további árcsökkentés elérésével, ám személy szerint az ügyvezető igazgató nem érzékelte ezt a nyomást. A világpiaci árakat nem követő árképzési gyakorlat az adóbevételek (elsősorban áfa) elmaradása miatt a költségvetési bevételeket is kedvezőtlenül érinti. Az üzemanyagok és azon belül különösen a dízel üzemanyag differenciált adóztatása a forgalom növekedésére gyakorolt hatáson keresztül az elért adóbevételek tömegét is növelné. Egyébként a kormány is veszített: kiesett az emelés elmaradásával jelentős áfa-bevétele. Geszti László úgy vélte, valódi megoldást az üzemanyagokra rakott 25 százalékos (tehát a legmagasabb kulcsú) áfa mérséklése lenne. Nőne a forgalom és egyúttal az adóbevétel is. Ausztriában a kormányzat hasonló okokból tartja alacsonyan a gázolaj adóját (ott literenként 30 forinttal kisebb a dízel adója). Az ilyesfajta politikával ráadásul kivédhető egy radikális világpiaci áremelkedés negatív hatása is. ez lenne a valódi antiinflációs politika. Ráadásul kiszorulna a csökkenő súlyú szürkegazdaság. A szürkezóna súlya a magyar üzemanyagpiac évi 3-3,5 millió tonnás eladásából ma már nem több, mint 5-6 százalék; az arány évek óta csökken. A régióban komoly növekedési potenciál létezik a fogyasztást tekintve. Az egy főre eső üzemanyag-keresletben ugyanis 40-50 százalékkal maradnak el a régió országai, köztük Magyarország is Ausztriától. Ezzel szemben tavaly visszaesést lehetett tapasztalni a piacon. Ennek fő oka az üzemanyagár váratlan emelkedése volt, a következő öt-tíz év során bővülést várnak a szereplők.

Kubik Pál

(Magyar Hírlap)