Rétegszokás az adományozás

A Magyarországon működő mintegy 260 ezer vállalkozás közel 9 százaléka, azaz összesen több mint 23 ezer társaság ajánlott fel közcélú adományt az 1999. évi bevallások alapján. A magánszemélyek 6,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A társaságok pénzbeni juttatás, illetve természetbeni támogatás formájában nyújthatnak közcélú adományt. Ez utóbbi térítés nélküli eszközátadást, ajándékozást jelent. A társaságok ezen juttatási formák értékével az adózás előtti eredményüket csökkenthetik. A legutóbbi, azaz az 1999-es bevallási adatok szerint összességében 12,5 milliárd forintnyi adományt ajánlottak fel a vállalkozások. Ebből 7,1 milliárd forintot a pénzbeni juttatás, 5,4 milliárd forintot pedig a természetbeni támogatás tett ki.

A magánszemélyek összesen 7,5 milliárdos közcélú adományt ajánlottak fel. A valamivel kevesebb, mint 300 ezer adózó átlagosan 26 ezer forinttal segítette a közhasznú szervezeteket feladatuk ellátásában. A magánszemélyek a közhasznú szervezetek támogatása esetén a befizetett összeg 30 százalékával, a kiemelten közhasznú szervezeteknek felajánlott öszszegnek pedig a 35 százalékával lehet csökkenteni az öszszevont adóalap adóját. A megkötés annyi, hogy az előbbinél maximum 100, az utóbbinál pedig 50 ezer forintot lehet levonni az adóból. Újdonság az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a külön törvényben meghatározott egyházak számára, az ott rögzített feltételek mellett nyújtott felajánlások is közcélú adománynak számítanak. A kedvezményt az egyház által kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni.

Az egy évvel ezelőtti személyi jövedelemadó-bevallásokban a 4,3 millió adózó egyharmada ajánlotta fel közcélokra adója valamelyik egy százalékát. Az összességében felajánlott 5,8 milliárd forint mintegy kétharmadát a civil szféra 18 200 intézményének juttatott 3,7 milliárd forint tette ki. A fennmaradó 1,6 milliárd forinton pedig 89 egyház osztozott. Az árvízkárok megelőzését célzó állami programot több mint félmilliárd forinttal támogatták az állampolgárok.

(Népszava)