<P>Jó gazdasági kilátások az uniós tagjelöltek előtt</P>

Továbbra is gyorsan bővül majd az Európai Unióhoz (EU) csatlakozó országok gazdasága. Magyarországon viszont az idén várhatóan lassul, 2002-ben újra nekilendül a fejlődés - derül ki az unió tavaszi gazdasági előrejelzéséből. A drágulás mértéke rövid távon mindenképpen 10 százalék körüli lesz - állítják az elemzők.

Elemzői várakozások szerint az amerikai recesszió csak közvetve érinti a kelet-közép-európai és balti államok gazdaságát, továbbra is mintegy 4 százalékos lesz a bővülés átlagos üteme. Ez alól csak a pénzügyi válsággal küzdő Törökország és a gyökeres gazdasági reformra szoruló Románia kivétel. Az első és második körös tagjelöltek (Bulgária, Ciprus, Litvánia, Málta, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Cseh-, Észt-, Magyar, Lett-, Lengyel- és Törökország) ez évi és 2002-es gazdasági kilátásait vizsgáló tanulmány készítői úgy látják: elsősorban a belföldi kereslet növekedésének, a stabil exportpiacoknak és az inflációs nyomás csökkenésének köszönhetőek a jó kilátások. Ezeket erősíti az is, hogy várhatóan csak kevéssé lassul a növekedés a jelöltek fő külpiacának számító uniós tagországokban.

Az előrejelzés szerint a régióbeli átlagos növekedési szintnél kisebb mértékben bővülnek a fejlettebb kelet-közép-európai gazdaságok. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés leszögezi: a tavalyi 5,3-ról legalább 4,6 százalékosra lassul a nemzeti bruttó össztermék (GDP) növekedésének üteme idén. Igaz, jövőre már újra 5 százalékos lesz a bővülés, főként az uniós piacok enyhe lassulása nyomán. Szakértők szerint az, hogy a visszaesés ilyen kis mértékű, annak köszönhető, hogy a belföldi kereslet továbbra is erősödik. Ezt többek között a minimálbér és a nyugdíjak emelésének tulajdonítják.

Az infláció az idei évben 9,8, jövőre 6,8 százalék körüli lesz - vélik a prognózis készítői. Ezen az változtathatna, ha a forint árfolyamának sávszélességét növelné a jegybank, csakhogy ez a gazdasági növekedés fenntarthatóságát veszélyeztetné - hívják fel a figyelmet. A spekulációs tőke hazai részesedése viszont növekszik, mivel a befektetők abban bíznak, hogy hamarosan sávszélesítés lesz. A forintra nehezedő felértékelési nyomás is nagy, ezért csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hónap elején egytized százalékponttal a forint leértékelési ütemét. Uniós várakozások szerint ősszel, az infláció várható mérséklődésnek időpontjában, valószínűleg újra csökkenti majd az MNB a jegybanki alapkamatot is.

A feldolgozóipari kivitel várhatóan a tavalyinak csaknem a felére, 13 százalékra csökken idén, az építőipari termelés viszont mintegy 10 százalékkal növekszik. A gazdaság stabilitását és erejét jelzi, hogy a munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz. Már 2000-ben mindössze 6,4 százalékos volt a munkanélküliség, s ez az elkövetkezendő két évben 6 százalékra csökken - olvasható a tanulmányban. Egyes területeken már szinte munkaerőhiány van, például Budapest vonzáskörzetében. Ez valószínűbbé teszi, hogy emelkednek majd a reálbérek a környéken.

(Népszava)

Ajánlat:

Európai Unió