Ajánlást tett közzé a felügyelet a pénzmosás megelőzésére

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részletes ajánlásokat dolgozott ki annak érdekében, hogy a pénzmosás új formáival szemben is hathatósan védekezzék a magyar pénzügyi rendszer - mondta Szász Károly, a felügyelet elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón elmondták: a pénzintézetek az elmúlt évben körülbelül ezer esetben jelenlettek pénzmosásra utaló gyanút az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) felé.

Szász Károly elmondta: Magyarországnak a nemzetközi pénzügyi rendszerben betöltött szerepe, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködése elengedhetetlenné tette, hogy a főhatóság áttekintse mindazokat a jogszabályokat, amelyek eddig szolgálták a magyarországi pénzmosás elleni fellépést. Az ajánlások nyilvánosságra hozatalának aktuális célja az is, hogy Magyarország lekerüljön a pénzmosással veszélyeztetett országok "feketelistájáról". A nyár elején ugyanis az OECD keretében működő pénzmosás ellenes munkacsoport, a FATF ez év nyár elején közzétett anyaga alapján Magyarországot a veszélyeztetett országok közé sorolta. Balogh László, a nemzetközi főosztály vezetője ugyanakkor hozzátette: a felügyelet ajánlásainak előkészítése már 2000 őszén elkezdődött, nincs tehát összefüggésben a "feketelistával":

A pénzmosás megelőzését és megakadályozását szolgáló jogszabályok jelenleg az ügyfél azonosítását a kétmillió forintos értéket elérő vagy meghaladó készpénzes ügylet esetében írják elő, de a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetére is azonosítási és jelentési kötelezettségről rendelkeznek. A sajtótájékoztatón az ajánlást ismertetve elmondták: a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az elektronikus pénzforgalmi rendszerekben történő pénzmozgások jellegének megértésére. A pénzmosás gyanúját megalapozza az ügyletekben jelenlévő adat, tény, vagy körülmény szokatlansága mind a készpénzes, mind az elektronikus fizetési módozatok esetében, akár kétmillió forint alatti ügyleteknél is.

A felügyelet ajánlása szerint a hitelintézeteknek részletes betekintéssel kell rendelkezniük az ügyfél helyzetéről, illetve pénzügyi szokásairól. Ha az ügylet szokatlan, a pénzügyi szervezetnek el kell végeznie az azonosítást, ha pedig szükségesnek látják, megerősítést kell kérniük levelező bankjaiktól arra vonatkozóan, hogy az ügylet kezdeményezője vagy kedvezményezettje általuk azonosított-e és a megbízás illeszkedik-e a szokásos műveleteibe.

A tájékoztatón elmondták: a pénzintézetek az elmúlt évben körülbelül ezer esetben jelentették pénzmosásra utaló gyanújukat az ORFK felé.

A PSZÁF elnöke közölte: a felügyelet számos törvényi változtatást kezdeményez a pénzmosás elleni fellépés érdekében, részben a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva. A változások egyik eleme az lesz, hogy 2002. január 1-jétől már csak beazonosítható, azaz névre szóló takarékbetéteket lehet elhelyezni a hitelintézeteknél.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

7/2001. számú ajánlás a pénzmosás megakadályozása és megelőzése érdekében

Korábban:

Megszűnnek a bemutatóra szóló betétek
(2001. július 11.)

Magyarország is élenjár a pénzmosásban
(2001. június 22.)