Újabb lehangoló turistaszezon a Balatonnál  

A hivatalos adatok szerint az idei évben eddig tovább növekedtek az turisztikai ágazat bevételei és - még ha kis mértékben is - nőtt a Magyarországra látogató külföldiek száma. A turisztikai szakma képviselői azonban arra figyelmeztetnek, hogy a vendégforgalom sok helyen - például a Balatonnál - már az idén is csökkent. A forint erősödése, a gyenge marketing-tevékenység, valamint sok helyütt az infrastruktúra hiánya miatt pedig jövőre további nehézségekkel nézhet szembe az idegenforgalom.  

Bár még tart az idei nyári turistaszezon, már most nyilvánvaló, hogy a forgalom elmarad a korábbi várakozásoktól. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai alapján ugyan az első hat hónapban az idegenforgalomból származó bevételek 1,9 milliárd eurót tettek ki, 18 százalékkal felülmúlva az egy évvel korábbi értéket, a szálláshelyeket pedig 2,6 millió vendég vette igénybe, összesen 7,1 millió éjszakára. A turisztikai ágazat vállalkozói azonban kevésbé optimisták, és kétlik, hogy jó évet zárnának idén. A nyári hónapok foglalási adatai alapján kevéssé valószínű, hogy a szállodák kiugró eredményeket érnének el, és az egyéb vendéglátóhelyek is a csökkenő vendégszámra panaszkodnak.

A szállásdíjakból származó bevételek az első félévben elérték a 37 milliárd forintot, ami már csak 9 százalékos bővülést jelent és a külföldi vendégek száma is csak 6 százalékkal növekedett a tavalyi év első hat hónapjához képest.

Az összesen 14 millió külföldi vendég ez idő alatt 4,1 millió éjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken, ennek 80 százalékát szállodában. Feltűnő, hogy egyre népszerűbbek az ötcsillagos luxusszállodák, ahol a vendégéjszakák száma 23 százalékkal nőtt egy év alatt. Továbbra is népszerűek két- háromcsillagos hotelek, és nőtt a panziók és kempingek forgalma is, ez utóbbié az átlagosnál nagyobb mértékben bővült.

Sajnálatos módon a hivatalos adatok szerint a belföldi vendégek száma 1 százalékkal csökkent, 1,3 millióra és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4 milliót tett ki , ami 4 százalékos csökkenésnek felel meg.

Továbbra is Budapest, a Balaton vidéke és a nyugati megyék, valamint a gyógyfürdők a legnépszerűbb célállomások a külföldi vendégek körében. A Budapestre érkező vendégek közül legtöbben a négycsillagos szállodákat választották, de harmadik helyen itt is az ötcsillagos hotelek állnak. A külföldi vendégek nagy része Németországból, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Ausztriából érkezik. Az év első felében az EU tagországaiból 407 729 vendég érkezett hazánkba, 2 százalékkal több mint egy évvel korábban. Az Európán kívüli országokból a legnagyobb arányban az Izraelből és Japánból érkező vendégek száma nőtt.

A Balaton környékén a vártnál kevesebb vendég érkezett a nyáron. A tóparti településeken nem csökkent a kereslet a nagy szállodák iránt, viszont a kisebb panziók nehezebben értékesítették szálláshelyeiket. A különböző kategóriájú szálláshelyek árai ugyanakkor továbbra is jelentősen eltértek egymástól. Egy háromcsillagos szállodában 13-15 ezer forintba került egy éjszaka, a panziókban 10-12 ezer forintot, a magán szálláshelyeken pedig 2500-3500 forintot kellett fizetni éjszakánként.

Bor Szilveszterné, a keszthelyi Tourinform-iroda vezetője az Üzleti Negyednek elmondta, hogy az idei főszezonban, - ami nagyjából július 15-étől augusztus 12-ig, a németországi tanítási szünet végéig tartott - mintegy 10-15 százalékkal csökkent a vendégek száma a tó körül. A teljes szezon az idén is viszonylag rövid volt, mindössze hat hétig tartott. A forgalom csökkenéshez hozzájárult, hogy a szolgáltatások - nem a szálláshelyek - árai nem ritkán 30-40 százalékkal növekedtek. Bor Szilveszterné kiemelte, hogy fokozottabb marketing-tevékenységgel, valamint az infrastruktúra fejlesztésével jelentős javulást lehetne elérni a térség idegenforgalmában, ugyanis a népszerű dél-európai üdülőhelyek - főként Görögország és Horvátország - az áraikat tekintve már most komoly versenytársai a Balatonnak. Az irodavezető elmondta, hogy idén elsősorban Németországból jöttek a külföldi vendégek, de Hollandiából, Franciaországból, sőt egyre inkább Dániából és Olaszországból is érkeztek turisták. Egyébként egyes szakértői vélemények szerint a Balatonhoz érkező külföldi turisták száma valójában nem csökkent, mert a vendégek egy része nem a part közelében, hanem távolabbi településeken talál magának szállást. Kérdésünkre Bor Szilveszterné elmondta, hogy - Siófokot leszámítva - az augusztus végi Forma-1-es futam idején nem nőtt számottevően a tó környékén pihenő külföldiek száma, de arra volt példa, hogy a futam után néhányan eltöltöttek még pár napot a Balatonnál. A külföldiek egyébként átlagosan 4 vendégéjszakát töltenek valamelyik Balaton-parti üdülőfaluban.

Kissé más a helyzet a Tisza-tó környékén, ahol az idei évben a várakozásnak megfelelően alakult a turisták száma. Kérdésünkre Szabó István, az abádszalóki Tourinform irodavezetője elmondta, hogy a tavalyi ciánszennyezést követően az idén gyakorlatilag a megelőző szintre állt vissza az idegenforgalom a tó környékén, sőt Abádszalókon 10 százalékos növekedést tapasztaltak. A térségben főleg a panziókat, a magánszállásokat és a falusi turizmust kedvelik a vendégek. Szabó István elmondása szerint a főszezon itt némileg kitolódott, nagyjából július 25-től augusztus 20-ig tartott, de ebben asz időszakban Abádszalókra két hétvégén is kitehették a "megtelt" táblát, amely mintegy 30 ezer fizetővendéget jelent. A Tisza-tó környékén a külföldi vendégek átlagosan 3 vendégéjszakát töltöttek, ami az irodavezető szerint meglehetősen alacsony szám. A tapasztalatok szerint ugyanakkor növekedett az egyhetes családi nyaralások és a hosszú hétvégére érkezők száma.

A biztató hivatalos adatok ellenére a turisztikai szakma képviselői elégedetlenek. Egybehangzó vélemények szerint jó, ha a tavaly elért szintet - bevétel és forgalom tekintetében - teljesíteni tudják a vállalkozások. A forint árfolyamának erősödése a turisztikai cégeket is hátrányosan érintheti, ugyanis forintban számított bevételük csökken az árfolyamváltozás miatt. Egyedül a Magyar Szállodaszövetség tagjai 7 milliárd forintos veszteségre számítanak az erősödés miatt. Ez a szakemberek szerint az idei szezonban még nem, de jövőre már biztosan csökkenti a külföldi, elsősorban osztrák és német turisták érdeklődését Magyarország iránt, az idegenforgalomban dolgozó vállalkozók pedig attól tartanak, hogy nemcsak ők maguk, de a teljes hazai idegenforgalom is veszélybe kerülhet.

Ezért a szakma érdekképviseleti szervei levélben javasolták a Gazdasági Minisztérium illetékeseinek, hogy szüntessék meg az ágazat vállalkozóinak plusz adóját, a turisztikai hozzájárulást, továbbá szeretnék elérni az utazási irodák árrését terhelő 25 százalékos áfa 12 százalékosra csökkentését is. A kormány végül a múlt héten döntött arról, hogy 2002. január 1-jétől megszűnteti a turisztikai hozzájárulást, valamint kedvezményes hitelekkel támogatja a veszteséges cégeket.

A forinterősödésen kívül egyéb problémákkal is szembe kell néznie a hazai idegenforgalomnak. Meszter László, az idegenforgalmi koordinációs testület igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy az idegenforgalom tényleges növekedéséhez a jelenleg rendelkezésre álló marketing-pénzeket kellene legalább a kétszeresére növelni. Az ország-marketingre ugyanis a vállalkozások által befizetett évi 8 milliárd forintból idén csupán 4,9 milliárd forint jut. A Magyar Turizmus Rt. 2002-2003. évre szóló marketingterveiben pedig a legtöbb szakértő véleménye szerint nem körvonalazódnak a támogatások konkrét, nemcsak anyagi formái. Azt is hibásnak vélik a hozzáértők, hogy az illetékesek nem magát az országot tekintik fő kampányterméknek, hanem egy-egy évet próbálnak eladni, mint például gyógyturizmus éve.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Magyar Turizmus Rt.

Gazdasági Minisztérium