Továbbra sem ért egyet a pénzügyi tárca és a számvevőszék

Vágólapra másolva!
Nem közeledett a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék álláspontja a zárszámadási törvénnyel kapcsolatban a költségvetési bizottság ülésén: a pénzügyi tárca szerint a büdzsé többletbevételei egy részének letéti számlára helyezése törvényes, míg a számvevőszék úgy véli, hogy az utólagos parlamenti legitimáció nem szerencsés. A bizottság 16 igen szavazattal 6 tartózkodás mellett támogatta Káró Tamás kinevezését a Monetáris Tanács tagjává.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának csütörtöki ülésén átadták a képviselőknek a Pénzügyminisztérium észrevételeit az Állami Számvevőszék jelentéséről. A dokumentum szerint a költségvetés tavalyi többletbevételei egy részének letéti számlára helyezése törvényességi szempontból megfelel az előírásoknak. A tárca ezt azzal indokolja, hogy a vonatkozó kormányhatározatnak megfelelően erről a 2000. évi zárszámadás keretében számolnak be az Országgyűlésnek, és az összeg döntő hányada nem állami, illetve önkormányzati feladatellátást finanszírozott, így az eljárás a letéti kezelés szabályainak megfelelt.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: a számvevők mintegy tíz éve kifogásolják, hogy a kormány a zárszámadáshoz több törvény módosítását kapcsolja. Jelezte: évek óta kritikával illetik a többletbevételek letéti számlára helyezését. Úgy vélte, hogy ezzel kapcsolatban a parlament utólagos legitimációja nem szerencsés megoldás, és az államháztartási törvény egyes paragrafusai ezt nem is teszik lehetővé. Éppen ezért nem tudnak azonosulni a Pénzügyminisztérium azon észrevételeivel, amely a letéti számla kezelését az előírásokkal megfelelőnek tartja.

Ellenzéki képviselők közül többen is hazugnak nevezték a kormányt, és úgy vélekedtek, hogy a többletbevételek ilyenfajta elköltésével a kormány meghamisította az államháztartás mérlegét.Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke leleplezőnek mondta az ÁSZ jelentését. Úgy vélte, a zárszámadás is bizonyítja, hogy a kormány által készített költségvetés komolytalan volt. Kifogásolta, hogy bár 2000-ben a GDP növekedése meghaladta az 5 százalékot, a reálbérek csak 1,5 százalékkal nőttek, így - mint mondta - a társadalom nagy többsége nem részesedhetett a gazdaság többletteljesítményéből.

Bauer Tamás szabad demokrata képviselő a magyar demokrácia igazi botrányának nevezte a zárszámadást és a hozzá kapcsolt törvénymódosításokat. Úgy vélte, az államháztartás valós mérlegéhez módosítani kellene a zárszámadást úgy, hogy a 2000-re elkönyvelt, ám csak 2001-ben végrehajtott kiadásokkal csökkentsék a hiányt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára nehezményezte, hogy - szemben a korábbi zárszámadási törvények tárgyalásával - a mostani vita nem szakmai, hanem kizárólag politikai indíttatású. Hozzátette: a javasolt módosítások nem borítják fel a költségvetés egyensúlyát.

A bizottság indulatos hozzászólásokkal tarkított, hosszas vita után 16 igen szavazattal, 4 ellenében általános vitára alkalmasnak találta a 2000. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot.

(MTI)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Állami Számvevőszék

Korábban:

Általános vitára alkalmas a bírált zárszámadási törvény
(2001. szeptember 18.)