<P class="MsoNormal">Az eurót ritkábban hamisítják elődeinél

Vágólapra másolva!
Nyugat-Európa nem a hamisítók paradicsoma. Idén alig találtak hamis eurót, míg a kivont nemzeti valutákból tavaly tizennégyszer annyi került elő. A hamisítók legkedveltebb címlete az ötvenes, de ezekből is csak gyenge, házi készítésű másolatok készültek. Ha mégis hamis pénz kerül valakinek a kezébe, akkor az már veszett pénz, értékét ugyanis nem pótolja senki, sőt egy nyilvántartásba vétellel együtt járó banki eljárásnak is elébe nézhet az áldozat. Ezért érdemes alaposan megtapogatni, sőt a fény felé is fordítani a bankjegyeket - ajánlja a szakértő.
Vágólapra másolva!

Meglepő jelentéssel hozakodott elő az Európai Központi Bank. A pénzintézet tájékoztatása szerint az eurót év eleji bevezetése óta alig hamisítják. Az első hat hónap alatt feltűnt hamis euróbankjegyek száma alig a hét százaléka a tavalyi azonos időszakban begyűjtött egykori nemzeti valuták hamis példányainak. Az európai jegybank szerint az elmúlt hat hónapban összesen 21965 hamis euróbankó került elő, míg tavaly az első félévben 300 ezer hamis bankjegyet foglaltak le. Ez azt jelenti, hogy idén csak minden 59 milliomodik euróbankó hamis.

A legnagyobb fogás a franciaországi vaucluse-i volt, ahol 5000 hamis 50 eurósra akadt a rendőrség. Előkerült még hamis pénz Olasz-, Spanyol-, Német-, Ír- és Finnországban.

A visszaesés óriási, bár a számok azért csalókák. Ugyanis 1991-ben az előző évhez képest 40 százalékkal nőtt meg a hamisítások száma. Ennek az volt az oka, hogy a nemzeti valuták megszűnése miatt a bűnözőknek még gyorsan piacra kellett dobniuk készleteiket - mondta el a Magyar Hírlapnak Ferincz Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető elemző közgazdásza. Azonban még 2000-hez képest is 72 százalékos a visszaesés.

A legnépszerűbb hamisítási célpont az 50 eurós: ebből 14307 darabot találtak, vagyis az összes hamis papírpénz 65 százalékát ez a címlet tette ki. Ennek Ferincz szerint az az oka, hogy ez a legelterjedtebb címlet. A második helyezett a húszas volt, 15 százalékos aránnyal. Néhány száz darab tízes és kétszázas is előkerült, míg ötszázasból mindössze 37 darabot találtak.

Az EKB jelentése szerint a hamisítási esetek többsége amatőr próbálkozás volt, ennek megfelelő silány minőséggel. Korábban gyakori volt a nyomdai technikával készülő, az emberek megtévesztésére kitűnően alkalmas hamisítvány, de már az elmúlt néhány évben egyre inkább elterjedtek a színes fénymásolásos, illetve a beszkenneléses, majd színes kinyomtatásos megoldások. 1996-ban a nyomdai munkák még 51, 2001-ben már csak 13 százalékát tették ki a hamisításoknak. Ennek az MNB szakértője szerint az olcsóság mellett az az oka, hogy sokat javultak ezek az új technikák is.

Ez a trend Magyarországra is jellemző. Sőt az 1997-ben megjelent új, komolyabb védelemmel ellátott forintsorozatból már nyomdai úton nem is próbálkoztak a hamisítással. Ez Ferincz szerint azzal magyarázható, hogy az új bankók jó minőségben alig hamisíthatók. Az euró pedig még a korábban is magas védettségűnek számító német márkánál is több biztonsági elemmel rendelkezik - jó részük csak eszközökkel, szakértők segítségével ismerhető fel.

A banki elemző a legfontosabb biztonsági jegyek között a metszett mélynyomtatást - melyet a másolásos technikák egyáltalán nem képesek visszaadni, s a amely tapintással könnyen felismerhetővé teszi az eredetit -, a holografikus bélyeget és az OVI-t említi. Utóbbi egy optikailag változó tulajdonságú festék, amely, ha a fény felé fordítjuk a bankót, a rátekintés szögétől függően változtatja a színét. Ezt még soha nem sikerült hamisítani.

Mindezek az elemek az új forintok többségén is fellelhetők. Érdemes még figyelni a holografikus csíkra, az illesztő jelre és a biztonsági szálra is. Ezért mind itthon, mind külföldön célszerű jól megtapogatni a kezünkbe kerülő bankókat, sőt nem árt a fény felé tartva őket megvizsgálni a vízjelet és az illeszkedő jel pontosságát. A forintot a biztonságos pénzek közé sorolja a banki szakértő. A legkevesebbet a norvég, a svéd és a finn pénzeket hamisítják: minden egymillió bankjegyre 10 hamisítvány jut. Az európai pénzek többségéből tavaly milliónként 40-50 volt a nem valódi, míg a forintból csak 20.

A hamisítások száma érdekes változást mutatott az elmúlt években: 2000-ről 2001-re a darabszám 7000-ről 4000-re csökkent, de ezeket sokkal elszórtabban találták meg, ugyanis az esetszám 2400-ról 3400-ra emelkedett. Nagyobb hamisítási hullám a régi 5000 forintosok bevonását megelőzően volt, amikor az is kiderült, hogy nagy mennyiségű pénzpapírt csempésztek be az országba. Bár nem bizonyosodott be, hogy ezt ötezresek előállítására használták fel, erre utal, hogy olyan mértékben megugrott ennek a címletnek a hamisítása, hogy a tervezettnél gyorsabban kellett kivonni a forgalomból.

Ha valakinek mégis hamis bankó kerülne a kezébe, akkor azt egy bankba kell bevinni, ahol jegyzőkönyv készül arról, hogy hol és mikor jutott hozzá. A sokszor kellemetlen eljárás ellenére a kárvallott nem juthat pénze ellenértékéhez.

Rockenbauer Nóra, Rajczy Gábor

(Magyar Hírlap)

Gyapot, biztonsági szál és hologram

A bankjegyek gyapotot tartalmazó papírból készülnek.
Valamennyi euróbankjegy tartalmazza az alábbi elemeket:
Az euró megnevezése latin és görög betűkkel, az Európai Központi Bank kezdőbetűi az euróövezet hivatalos nyelvein, a jogvédelem jele (c), Wim Duisenberg (Európai Központi Bank elnöke) aláírása és az Európai Unió csillagos logója.
Vízjel: a bankjegy előoldalának bal szélén, illetve a hátoldalának jobb szélén lévő üresen hagyott területen.
Biztonsági szál: fény felé tartva sötét vonalként válik láthatóvá, amelyen ismétlődő feliratként jelenik meg az EURO és a bankjegy értéke.
A bankjegy előoldalának bal felső, hátoldalának jobb felső sarkában önmagában értelmetlen ábrák láthatók, melyek egymást kiegészítve az értékjelzést teszik láthatóvá.
Hologram: alacsonyabb címleteken (5, 10, 20 euró) az előoldal jobb szélén egy holografikus fóliacsík található. Magasabb címleteken (50, 100, 200, 500 euró) az előoldalon holografikus bélyeg látható.
Az euróbankjegyek hátoldala síknyomattal készül. Az 50, 100, 200, 500 eurós címletű papírpénzeket színváltó festék is védi. Az alacsonyabb címletű bankjegyek hátoldalának közepén pedig egy csík található, amelynek felületén megfelelő fényben vizsgálva az euró jelképe és az értékjelzés látszik.