A benzinfogyasztás 3,5-4 százalékkal, míg a gázolajfogyasztás 4,5-5 százalékkal növekedett az elmúlt évben Magyarországon. Így az éves mennyiség az üzemanyagoknál 1,4-1,5 millió tonna volt, míg a gázolajnál az éves fogyasztás 2 millió tonnát tett ki.
A gázolaj-fogyasztás erőteljesebb növekedése mögött az erősödő infrastrukturális beruházások, vagyis a jelentős gázolaj-felhasználást igénylő útépítések állnak. Emellett kis mértékben az is hozzájárult, hogy a személygépkocsikon belül egyre nagyobb a gázolajjal működők aránya.
Egy iraki háború esetén olyan sok a bizonytalansági tényező, hogy gyakorlatilag megmondhatatlan, miként alakulna a kőolaj, illetve a kőolajtermékek ára. Például kiszámíthatatlan, hogy az iraki háború milyen pszichikai hatást váltana ki. A háború első napjaiban mindenképpen várható a kőolajárak emelkedése, de hogy milyen mértékben, illetve mennyire tartósan, nagyban függ az iraki helyzet alakulásától.
A Mol szakértői mindenesetre úgy látják, hogy kőolaj-, illetve kőolajtermék-hiány semmiképpen sem várható, s rendkívüli esemény nélkül semmi sem indokolja, hogy a kőolajár kitörjön a már korábban meghatározott 22-28 dollár közötti sávból.
Az áraknál nem a háború, hanem inkább a készletek a meghatározók. Az amerikai kőolajimportnak csupán 10-15 százaléka érkezik Közel-Keletről. Ennél nagyobb mértékű Európa függősége, a közel-keleti import 40-50 százalék.
Irakban egyébként a Magyarországon használatos úgynevezett urál típusú kőolajat termelnek, így ennek árát egy esetleges háború jobban érintheti mint a brentét.