Nem köthető biztosítás ártéri ingatlanra

A hazai biztosító-társaságoknál továbbra sem lehet biztosítást kötni a folyók menti ár- és hullámtereken épült házakra árvízkárok esetére. A kormány a tavaly nyári áradások idején a probléma megoldását sürgette, de a biztosítók nem hajlandók egyedül állni a rendszeres árvizek nyomán keletkező károkat - írja a Népszabadság.

A kabinet szándékai szerint létrehoznának egy olyan biztosítási rendszert, amely valamiféleképpen vonatkozik a hullámtérben élő ingatlantulajdonosokra is. A hazai biztosítók jelenleg ugyanis nem tudják vállalni az ár- és hullámterek biztosítását, mivel véleményük szerint ezeken a területeken - amelyek funkciója épp az áradás elvezetése - a magas vízállás esetén a kár csaknem bizonyosan bekövetkezik, ezért erre nem köthető szerződés. Ráadásul sok esetben a folyók menti hullámtereket a helyi önkormányzatok indokolatlanul minősítették annak, ezért felmerült a testületek felelőssége is.

A probléma megoldását a biztosítók is sürgetik, azonban eddig egyetlen érdemi lépés sem történt az ügyben. Eddig nem állt fel olyan állami alap, amely a rendszeresen bekövetkező károkra is nyújt fedezetet. A pénzügyi tárca nemrég kiadott közleménye szerint az idei ár levonulása után megkezdődhetnek a tárgyalások a kormány és a biztosítók között.

A hazai biztosítók többségénél nincs pontos nyilvántartás arról, hogy hány általuk biztosított ingatlant érintheti az árvíz, de például az ÁB-Aegonnak 100-200 ezer olyan szerződése van, amely érintett lehet, és ezekre több milliárd forintos kárfizetést teljesítenének. A társaságot egyébként számos bírálat érte, mert a nagy árvízkárok miatt számos szerződést felmondott, főként a Tisza mentén épült vályogházakra.

Az árvizes területeken egyébként egyre többször vizsgálják a társaságok a házak állapotát, és legtöbbször ezek után kizárják az árvizet azon események közül, amelyekre kártérítést fizetnek - írja a Népszabadság.