Gázban fizetnének a kazahok

A volt szovjet államok közül egyedül Kazahsztán tartozik még Magyarországnak. A tervek szerint a kazah állam az adósságot gázban törleszti. Így Magyarország összesen 1,4 milliárd köbméter gázhoz juthat - abban az esetben, ha sikerül aláírni a megállapodást.

Az orosz államadósság hosszú évekig húzódó kifizetése mellett árnyékban maradt, hogy a szovjet utódállamok közül Kazahsztán máig tartozik Magyarországnak a tengizi szénhidrogén-lelőhelyek feltárásához kapcsolódó beruházások miatt - írta a Népszabadság. Az 1991 végéig Kazahsztánban végzett magyar munkálatok kifizetését Moszkva átvállalta és rendezte, az adósság fejében az oroszok több mint 13 milliárd köbméter földgázt szállítottak Magyarországra.

A Chevron Texaco szerepe

A privatizáció során a tengizi olajmező hasznosítására létrejött vállalat, a TengizChevroil 50 százalékos tulajdonosa a Chevron Texaco. Az állami olajtársaság, a KazMunaiGaz 20 százalékkal rendelkezik, és tulajdonos még a Exxon Mobil és a LUKArco.

Az építéssel és szereléssel megbízott Vegyépszer azonban egy ideig még folytatta tevékenységét a már független Kazahsztánban, amely immár a tengizi olajmező tulajdonosává vált. A kazah állam a komplexum jelentős hányadát 1993-ban negyven évre eladta a Chevron amerikai olajcégnek.

A tíz éve végrehajtott privatizáció nyomán bonyodalmak támadtak az államadósság törlesztésével, jóllehet a kazah kormányzat elismerte, hogy az 1992. január 1-je után teljesített szolgáltatások árát nekik kell megfizetniük Magyarországnak. Ez azonban csak deklaráció formájában jelent meg, kormányközi megállapodás mindmáig nem született. Az illetékes minisztériumok szakértői a kazah féllel egyetértésben megállapodtak, hogy az adósság volumenét nem pénzben, hanem 1,4 milliárd köbméter gázban törlesztik. A megállapodást azonban sem akkor, sem később nem írták alá.

A kazah kormány nem vitatja a fennálló adósságot, azt állítják azonban, hogy az adósság csökkentését célzó gázszállítások részben megtörténtek, ám adminisztrációs vagy egyéb hiba folytán a szállítmányok nem követhetők Magyarországig - legalábbis semmi nyoma annak, hogy az adósság fejében gáz érkezett volna hozzánk, a Népszabadság szerint. Az ügymenetet nehezíti, hogy a kazah törvények értelmében az időközben magántulajdonba került tengizi olajmezőt terhelő adósság törlesztése kikerült az állam feladatai közül.

A teljes, pontos kép kialakítása érdekében a kazah kormányzat dokumentációkat kért Magyarországtól és egy olyan kétoldalú szakértői bizottság életre hívását is kezdeményezték, amelyben műszaki szakemberek és jogászok egyaránt helyet kapnának. A bizottságnak egyebek mellett azt is meg kellene állapítania, hogy az évtizedes halasztás után mennyi kamat illeti meg Magyarországot, s hogy ezt földgázra vetítve hogyan számolják ki.