A korlátozások feloldásával ismét kereskedelmi kapcsolatokat építhet ki a háborútól sújtott ország, de a nemzetközösség továbbra is tiltja a fegyverek kereskedelmét, és fél évig még érvényben marad az "Olajért élelmiszert" program is.
A szankciók feloldásának legjobban Oroszország örül, amely az ENSZ szélesebb körű szerepvállalásával garanciát remél arra, hogy a háború előtt kötött iraki szerződései érvényben maradjanak.
Tamir Gadbane, az iraki olajminisztérium vezetője szerint néhány héten belül újraindulhat az olajexport, és július közepére már 600-700 ezer hordós napi kivitellel számol, és további 300-400 ezer hordós belső fogyasztással. A szakember szerint néhány hónap múlva az iraki olajexport elérheti a szankciók előtti 2,5 millió hordót naponta.
Az olajkivitelen képződött haszon egy amerikai és brit ellenőrzés alatt álló pénzalapba kerül majd, és az Egyesült Államok elképzelései szerint ebből a pénzből finanszíroznák az iraki újjáépítés nagy részét.
Az iraki olajra egyes szakértők szerint már csak azért is szüksége van Amerikának, mert így csökkentheti az OPEC befolyását a világ olajpiacára. Ezzel kapcsolatban az iráni olajminiszter úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az Egyesült Államoknak sikerül napi 2,5 millióról 6,5 millió hordóra feltornázni az iraki olajtermelést, úgy megszűnik Szaúd-Arábia vezető szerepe az "olajpolitikában."
Más szakemberek ugyanakkor derűlátóbbak. Szerintük ugyanis Washingtonnak érdeke, hogy az OPEC ne veszítsen jelentőslégéből, mert ez a szervezet az egyetlen hatékony szabályozó az olajpiacon - írja a BBC News Online.