A közeljövőben nem lesz kamatcsökkentés

A magyar gazdaságban az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan folytatódik a 2005. második negyedévben kezdődött élénkülés - közölte a GKI Gazdaságkutató Rt., és az Erste Bank közös előrejelzésük alapján.

A külső egyensúly javul, a külföldi tőke beáramlása dinamikus, az államháztartási hiány azonban magas. A forint harmadik negyedévi gyengülése nem jelentős, kamatcsökkentés azonban a választásokig már nem várható - olvasható a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

Októberben az ipari termelés gyors maradt, az I. negyedévi 2 százalék után a II. és III. negyedévihez hasonlóan, közel 10 százalékkal nőtt. Tíz hónap alatt az export 11,3, a belföldi értékesítés 4,4 százalékkal bővült. Ez utóbbi jóval nagyobb az elmúlt évekénél, s az év során gyorsult is. Az első tíz hónapban az egy főre jutó ipari termelés közel 3 százalékos létszámcsökkenés mellett, 10,5 százalékkal nőtt. Az építőipar továbbra is szárnyal. A kiskereskedelmi forgalom - ezen belül is, különösen az élelmiszeren kívüli termékcsoportoké - dinamikusan fejlődik, a gépkocsi-értékesítés volumene azonban csak lassan nő.

A magyar gazdaságban 2005-ben 6,2 százalékos reálkereset-emelkedés várható, ami 2004.-2005. átlagában közel 3 százalékos dinamikát jelent. A jelentős reálbér-emelkedés a fogyasztást és a megtakarításokat is növeli.

A fogyasztás azonban csak késleltetten követi a jövedelmi folyamatokat, így miközben 2004-ben a csökkenő reálkeresetek a fogyasztás 3,1 százalékos növekedésével jártak együtt, 2005-ben, a bő 6 százalékos reálkereset-emelkedés legfeljebb 3 százalékos fogyasztás-bővülést eredményez. Az I-III. negyedévi 2,3 százalékos dinamika után, a IV. negyedévben ehhez is jelentős gyorsulásra lenne szükség, ami azonban a javuló fogyasztói várakozások és a 2004. évi, alacsony bázis miatt nem lehetetlen.

A beruházások 2005-ben, mintegy 10 százalékkal nőnek, az I-III. negyedévi 8,5 százalék után, a IV. negyedévben - a 2004. IV. negyedévi stagnálást is figyelembe véve - látványos emelkedés várható.

A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az első tíz hónapban, a tavalyi 3,5 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra esett. A javulás részben a 2004. I. félévében, az EU-csatlakozással összefüggésben kialakult nagyobb importtal függ össze, s a legtöbb újonnan csatlakozott országra jellemző, de - figyelembe véve az importált energia magas árát, s főleg az ezen elszenvedett, körülbelül 2 százalékos cserearány-veszteséget - igen jó teljesítmény. A kivitel októberben is gyorsabban bővült, mint a behozatal.

Az infláció csökken, éves átlagban 3,6 százalék, az év végén 3,2 százalék lesz. A forint árfolyama a IV. negyedévben ingadozóbbá vált, de továbbra is erős. A magas hazai államháztartási hiány és a befektetőket elbizonytalanító választási retorika miatt azonban a választásokig már nem valószínű az alapkamat csökkentése.