Új büdzsé helyett reformot várnak az elemzők

Nem látják szükségesnek a pótköltségvetés összeállítását az [origo] által megkérdezett elemzők. A márciusi hiányadatok ellenére elemzők úgy látják, a kormány, ha kellőképp fegyelmezetten költ, kihúzza az évet a meglévő költségvetéssel. Az elemzők egybehangzó véleménye szerint pótköltségvetés helyett inkább államháztartási reformmal kellene rendbe szedni a büdzsét.

Nincs szükség pótköltségvetésre sem az államháztartási hiány kordában tartásához, sem a költségvetési folyamatok kedvezőbb irányba tereléséhez - véli Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. Ám, ez nem jelenti azt szerinte, hogy ne lenne szükség semmilyen intézkedésre.

A kutató úgy véli, az államháztartás tervezettnél magasabb hiánya miatt a jelenleginél szigorúbb költségvetést nem lehet, annál lazábbat pedig nem szabad tervezni. Ebben a helyzetben a kormányzat azt teheti, hogy igyekszik a tervezettet minél inkább megközelítő hiányt elérni. Palócz Éva szerint ehhez nincs szükség pótköltségvetésre, csak takarékosságra.

A Kopint-Datorg tudományos vezérigazgatója-helyettese szükségesnek tartja az államháztartás hiányának hosszú távú visszaszorítását is, amihez a költségvetés átalakítására is szükség van. Szerinte azonban a költségvetés reformjához sem kell pótköltségvetés és az átalakítás nem az idei költségvetés miatt vált szükségessé.

Nem pótköltségvetés kell, hanem államháztartási reform - állítja Hegedűs Miklós, a GKI, Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. A kutató szerint a reform szükségességét nem az első negyedéves költségvetési hiány indokolja, hanem az, hogy hosszú távon nem tartható fenn az államháztartás mostani mértékű hiánya.

A kutató úgy véli, az államháztartás hiányát a jelenlegi szintjéről a bruttó hazai termék (GDP) 2-3 százalékára kell leszorítani, mert hosszú távon csak ekkora hiány finanszírozható. Ennél nagyobb tartós hiány ugyanis kockázatos, megemelheti a felvett hitelek kamatait, hogy azok kigazdálkodása még nehezebbé tenné a költségvetést.

A helyzet javításához nem pótköltségvetésre, hanem szemléletváltozásra van szükség - állítja Hegedűs Miklós. Szerinte a költségvetés tervezésekor az elérhető bevételekből kellene kiindulni. Ezért, ha a kormány szükségesnek látja a gazdaság élénkítése érdekében az adók és a járulékok csökkentését, akkor a szociális juttatások mértékét is mérsékelni kellene.

A GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint ilyen szemléletváltásra és az államháztartás megreformálására régen szükség van és nem az utolsó hónap hiányadata teszi azt szükségessé.

Elsősorban nem közgazdasági, hanem jogi és politikai kérdés, hogy készít-e pótköltségvetést egy kormány - mondta az [origo]-nak Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. A jogszabályok ugyanis tág teret engednek a kormánynak ahhoz, hogy eldöntse: készít-e pótköltségvetést.

Az államháztartásról szóló törvény szerint a kormány csak akkor köteles pótköltségvetést készíteni, ha az államháztartás alrendszereinek (központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített pénzügyi alapok, önkormányzatok) összesített főösszegénél nagyobb eltérés alakul ki a tervezetnél. Ez jelenleg 700 milliárd forint körüli eltérés esetén kötelezné a kormányt pótköltségvetésre.

Így a kormány döntési szabadságával élve, a lehetséges politikai következmények alapján határoz arról, készít-e pótköltségvetést, vagy más módon próbálja megvalósítani céljait. Az OTP Bank vezető elemzője úgy tudja, a rendszerváltás óta egyedül 1995 tavaszán készült pótköltségvetés.

Vojnits Tamás szerint ez alapján akkor készülhet ebben az évben Magyarországon pótköltségvetés, ha a kormány olyan jelentős államháztartási reformokat akar megvalósítani, amelyekhez a jogszabályok lényeges átalakítása szükséges, amelyeket csak a költségvetési törvény módosításával együtt kezdeményezhet.

A gazdaság jelenleg kielégítő állapotban van, ha a mostani koalíció marad kormányon, és tartja magát az eredeti tervekhez, akkor nem kell pótköltségvetés - véli Farkas Róbert, a Takarékbank elemzője.

Farkas ugyanakkor az államháztartási reform mielőbbi bevezetésére figyelmeztetett. Az elemző szerint az amerikai, japán és európai piacokon a 10 éves kamatok négy éves csúcson vannak, ez könnyen elszippanthatja a tőkét a feltörekvő, közép-európai piacokról. "Véget érhet az olcsó pénz kora" - figyelmeztetett Farkas. Az elemző szerint a kormány akkor biztosíthatja magát a negatív hatások ellen, ha elébe megy a piaci folyamatoknak, és a kiegyenlítődés előtt maga csökkenti a hiányt.

Giczi József - Barsi Szabó Gergely