Ecuador is államosította olajiparát

Bolívia és Venezuela után Ecuador is az olajipar állami kisajátításának útjára lépett. A latin-amerikai országban sokan aggódnak amiatt, hogy a lépés az amerikai - ecuadori kapcsolatok megromlásához vezet - írja a Napi Gazdaság.

Bolívia és Venezuela után Ecuador is a szénhidrogénipar állami kisajátításának útjára lépett. Alfredo Palacio, az ország államfője a múlt héten semmisnek nyilvánította az Occidental Petroleum Corp. amerikai olajvállalat kitermelési koncesszióját és átvette az ellenőrzést az érintett olajmezők fölött, lefoglalva az olajcég tulajdonában álló berendezéseket. A kormány azzal indokolta a lépést, hogy az Occidental - a negyedik legnagyobb amerikai olajvállalat - még 2000-ben hozzájárulása nélkül eladta a koncesszióba adott olajmező 40 százalékát a kanadai Encana olajcégnek. Az olajcég, amely a legnagyobb külföldi befektető Ecuadorban, a kisajátítás miatt egymilliárd dolláros kártérítési igényt nyújtott be a befektetési viták rendezésére létrehozott, Washingtonban székelő nemzetközi döntőbírósághoz (ISCID).

Az ecuadori kormány szerint a panasz megalapozatlan, és a törvényeknek megfelelően jártak el. A latin-amerikai országban azonban sokan aggódnak amiatt, hogy a lépés az amerikai - ecuadori kapcsolatok megromlásához vezet. A Bush-kormányzat máris bejelentette, hogy megszakítja a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a quitói kormánnyal.

A Latin-Amerikán végigsöprő államosítási hullám a szakértők szerint az olaj-, illetve gázkitermelés csökkenéséhez vezethet a kontinensen. Evo Morales, az újonnan megválasztott bolíviai elnök május 1-jén utasította a hadsereget, hogy foglalja el az ország gáz-, illetve olajmezőit, Venezuelában az olajcégek a kormány nyomására új vegyesvállalati megállapodásokat kötöttek, amely többségi részesedést biztosít a PDVSA állami olajcégnek.

Az olajmultik pénzére a washingtoni törvényhozóknak is fáj a foguk, miután ezek az olajárak emelkedése nyomán mesés profitokat vágnak zsebre. A képviselőház megszavazta az a demokrata indítványt, hogy egy bizonyos olajárszint fölött már ne legyen érvényes a Mexikó-öbölben működő olajcégeknek adott koncessziós díjkedvezmény, így visszamenőleg 10 milliárd dollárt kell fizetniük az államkincstárnak.