Tovább csökkentek a fogyasztói árak

Érzékelhetően csökkentek az átlagos fogyasztói árak az első négy-öt hónapban a tavalyiakkal összehasonlítva, az ACNielsen piackutató vállalat által vizsgált, legnagyobb forgalmú hat élelmiszer termékcsoportban.

Az árcsökkenések okai között első helyen említendő az ÁFA mérséklése. Általában az árcsökkenés egyik fő oka a kereskedelem koncentrációja: a termékkategóriák többségének kiskereskedelmi forgalmában növekszik az árverseny tempóját diktáló hipermarketek és diszkontok piaci részesedése.

Az árcsökkenés további magyarázata, hogy a modern bolttípusokban sok a promóció. Ma már a élelmiszerboltok 100 forintnyi bevételéből, átlagosan 30 jut promócióra. Sőt, az ACNielsen Kiskereskedelmi Indexe szerint egyes kategóriákban ez az arány eléri a 40 forintot is. A sok akciós engedmény szintén az árak csökkenése irányában hat.

Ugyancsak lefelé nyomja az árakat az olcsóbb kereskedelmi márkák terjedése. Egyes kategóriák kiskereskedelmi eladásaiból, a kereskedelmi márka részaránya meghaladja a 30, sőt ritkább esetben a 40 százalékot is.

Említést érdemel, hogy a modern bolttípusok több vásárlásra, minél nagyobb kosárértékre ösztönző üzletpolitikája kedvez a nagy kiszereléseknek, amelyeknél az egy kilóra vagy literre jutó ár alacsonyabb.

A sertésből készült friss húskészítmény átlagára, önkiszolgáló értékesítési formában, kilónként 1210 forintra esett vissza idén március-áprilisban; ez 15 százalékkal kevesebb a múlt év szeptember-októberi periódusban megállapított 1421 forinthoz képest. Ugyanebben az időszakban viszont a baromfiból készült friss húskészítmények kiskereskedelmi átlagára - szintén önkiszolgálásban - 8 százalékkal, 886-ról 959 forintra ment fel. A kimérten értékesített baromfi készítmények átlagára szintén emelkedett, a sertéshúsból készülteké viszont csökkent a múlt év őszéhez képest. A főtt hús, vörösáru, tepertő és hússajt kivételével, a húskészítmények olcsóbbak lettek, mint tavaly ilyenkor.

A kimért húskészítmények közül a sonka átlagára stagnál, míg 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent a főtt, füstölt hús, száraz és félszáraz kolbász, továbbá a tepertő fogyasztói átlagára. Tíz százalékot meghaladóan csak a kenőmájas ára emelkedett egy év alatt. A kimért párizsi kilónkénti átlagára, egyik évről a másikra 5 százalékkal nőtt, 673 forintra.

Húsok	2004 március-április	2005 március-április	2005 november-december	2006 március-április
Vörösáru önkiszolgálásban	742	832	820	859
Száraz és félszáraz kolbász önkiszolgálásban	2 102	2 208	2 093	2 137
Egyéb kolbász önkiszolgálásban	885	891	996	885
Főtt sonka önkiszolgálásban	1 558	1 669	1 559	1 637
Kimért párizsi	622	643	658	673
Kimért felvágott	872	908	937	940
Kimért kenőmájas	693	705	709	880
Kimért szalonna	924	989	981	972

A legtöbb sajtféle ára csökkent

A sajtok ártáblázata vegyes képet mutat: átlagosan kevesebbe került idén április-májusban, mint a tavalyi hasonló időszakban egy kiló füstölt, valamint különleges, továbbá fehér-penészes sajt. Többért adták viszont ugyanebben az időszakban az ömlesztett és kemény-félkemény (ide tartozik a kiemelkedően népszerű trappista) sajtokat.

A szeletes csokoládé árát hullámzás jellemzi az elmúlt két év során. Idén február-márciusban egy kiló átlagosan 1963 forintba került. A tavalyi hasonló periódus jelezte az időszak csúcsát, 2097 forinttal. Tavalyelőtt február-márciusban viszont 1 894 forintot regisztrált az ACNielsen. A sima táblás csokoládé olcsóbb lett: az idén február-márciusi, kilónként 1 447 forinttal az elmúlt két évben mélypontjára jutott az átlagár. A múlt évi hasonló időszakához képest 6 százalék a csökkenés, míg tavalyelőtt, február-márciushoz viszonyítva mínusz 9 százalékot mutatnak az adatok. A dúsított és a töltött táblás csokoládé átlagára szintén negatív irányban változott az elmúlt két év alatt.

Csokoládé	2004 február-március	2005 február-március	2005 október-november	2006 február-március
Szeletes	1 894	2 097	1 948	1 963
Táblás sima	1 591	1 538	1 486	1 447
Táblás töltött	1 642	1 640	1 528	1 479
Vegyes praliné	3 034	3 163	3 182	3 115

A sör átlagára a kiskereskedelemben hónapok óta stagnál az ACNielsen felmérései szerint. Hosszabb távlatban némi csökkenést regisztráltak. Az idén májusban mért 260 forint 2 százalékkal kevesebb a tavaly májusi, és 3 százalékkal alacsonyabb a tavalyelőtt májusihoz képest. Egy liter világos sör átlagosan 8 forinttal került kevesebbe most májusban, mint tavaly, a prémium szegmensben pedig mínusz 18 forint a különbség. Drágult viszont a különleges szegmens literenként 10, a szuper prémium pedig 8 forinttal.

Az üveges sör átlagára másfél éve, hónapról hónapra csökken. Az utóbbi évek rekordját 2004 decemberében érte el 276 forinttal, hogy idén májusra 251 forintra menjen le. Ugyanakkor a termékdíj törvény hatására egyre drágább a dobozos sör. A mélypontot a 2004 decemberi 230 forint jelentette, míg idén májusban átlagosan 269 forintba került egy liter. Az árak eltérítése befolyásolja a fogyasztást is: a dobozos kiszerelés részaránya csökken a kiskereskedelmi forgalomban, az üvegesé pedig növekszik.

A szomjoltó italok másik, nagy forgalmú kategóriájában, a szénsavas üdítőitaloknál is kisebbek lettek az átlagárak a nem visszaváltható műanyag palackos kiszerelések zöménél, a kivétel a félliteres kiszerelés, amelynek ára stagnál. A kétliteres, nem visszaváltható műanyag palackos kiszerelés darabonként 174 forintba került két éve áprilisban, idén viszont már csak 153 forint. Kisebb mértékben, de szintén alacsonyabb lett a másfél literes átlagára. A fél literes kiszerelésnél, az átlagos fogyasztói ár 165 és 170 forint között maradt

Az égetett szeszes italok közül a pálinka drágult. Egy literért, a kiskereskedelemben tavalyelőtt február-márciusban még 2032 forintot kértek, múlt év hasonló periódusában már 2166-ot, idén pedig 2243-at. Szintén nőtt a tavalyi második-harmadik hónaphoz képest a brandy, a rum, vodka és vermouth fogyasztói átlagára. Csökkenést regisztráltak a népszerű bitter, a whisky és a gin áránál, míg a likőré lényegében változatlan maradt.