Hongkong lehet a magyarok kapuja Kínába

Budapesten tartott előadást Joseph Wong hongkongi kereskedelmi- ipari és technológiai miniszter. A miniszter a Hongkongi Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács (HKTDC) szervezésében tartott szemináriumot magyar üzletembereknek. Wong szerint Hongkong lehet a kapu, amelyen kersztül a magyar tőke eljuthat Kínába. Az előadáson elhangzott: Hongkong nem csak egy kereskedőváros, hanem a kínai gazdaság harmadát magába foglaló dél-kínai régió központja is. Garamvölgyi Ábel GKM államtitkár a szemináriumon elmondta: a cél az, hogy Hongkong számára Magyarország legyen az EU kapuja.

Szemináriumon ismertette magyar üzletemberekkel a hongkongi üzleti lehetőségeket Joseph Wong, a különleges státusú sziget kereskedelmi- ipari és technológiai minisztere. Wong elmondta: Hongkong stratégiai elhelyezkedése, és kettőssége miatt lehet fontos kiindulópont a magyar üzletemberek számára Kína felé.

A 150 évig brit uralom alatt álló szigeten nyugati típusú gazdaság alakult ki, ez zavartalanul létezik azóta is, hogy Kína 9 évvel ezelőtt átvette az igazgatást a sziget fölött. Wong szerint az "egy ország két rendszer elv" tökéletesen működik a szigeten. Ugyanakkor Hongkong elegendő távolságot tud tartani Kínához képest, hogy gazdasága a túlhevüléstől fenyegetett kínai növekedéshez képest nyugodtabban, egészségesebb mértékben növekedjék. Wong elmondta: az egészséges arány 2005-ben 7, 2006-ban pedig 6,7 százalékos GDP növekedést eredményezett.

Wong elmondta: sokan Hongkongot még mindig csak egy gyártóbázisnak látják, pedig a város az utóbbi évtizedekben Dél-Kína tényleges üzleti központjává vált. A miniszter szerint jelenleg 4 ezer nemzetközi cég helyezte központját a szigetre, ugyanakkor Hongkongban 400 pénzintézet és bank található. "Egyszerű, alacsony adó, és a kormányzati beavatkozás teljes hiánya" - foglalta össze Hongkong üzleti népszerűségének okát Joseph Wong.

Az utóbbi években Hongkong a legmagasabb vásárlóerővel rendelkező kínai közép- és felsőbb osztály bevásárlóközpontjává vált. Ezért Hongkong egyedülálló tesztlehetőséget jelent mindenki számára, aki a kínai piacra szeretne betörni termékével - ami a hongkongi piacon divatba jön, az várhatóan Kína belső piacán is sikeres lesz.

Ugyanakkor Hongkong üzleti központ jellege nem önmagában való érték. A város a Pearl-folyó deltájában található szigetre épült, de évtizedek óta a legfőbb befektető a dél-kínai szárazföldön. A szárazföldön, Hongkong közvetlen közelében 40 millió ember él. "Ez Kína egyik legnagyobb gyártóbázisa: 300 millió dollár értékű áru készül itt naponta" - jellemezte a terület gazdasági méreteit a miniszter.

Kína GDP-jének 40 százalékát ezen a területen állítják elő, tavaly a régió GDP-je 625 milliárd dollár volt. "Aki Hongkongban üzletel, annak az egész folyódelta meg nyílik" - jelentette ki Wong.

Ugyanakkor a Hongkong és Kína között létező kétoldalú egyezménynek köszönhetően a Hongkongban gyártott árukat - bárki legyen is a cég tulajdnosa - vámmentesen szállíthatják áruikat Kínába.

A szemináriumon előadást tartott Dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Garamhegyi elmondta: ahogy Hongkongnak az a célja, hogy Kína kapuja legyen a világ számára, úgy Magyarország szeretne az EU kapuja lenni a hongkongi tőke számára.

Az államtitkár szerint nem kell aggódni azért, hogy jelenleg hatalmas Magyarország kereskedelmi deficitje Hongkonggal szemben. Garamhegyi elmondta: a beérkező áruk jelentős része máris egy harmadik országba megy tovább, az EU-n belülre vagy kívülre. Garamhegyi szerint az adatok jelenleg is arra utalnak, hogy Magyarország Hongkong legfontosabb kereskedelmi partnere a közép-európai régióban, és az EU-n belül.

Barsi Szabó Gergely