Az 1977-2001 között érvényben lévő szabályozás szerint a Németországban személyi jövedelemadót fizető részvénytulajdonosok adóhitelt vehettek fel a német tőzsdei társaságoktól kapott osztalékuk egy része után. A többi uniós országban bejegyzett vállalatoktól kapott osztalékok esetében ugyanakkor nem élhettek ezzel a kedvezménnyel. A megkülönböztetés ügyét egy német állampolgár vitte az Európai Bíróság elé, aki nem tudott adóhitelt igénybe venni holland és dán cégektől kapott osztalékai után.
A jogvita során a bíróság nem fogadta el a német állam képviselőinek az érvét, hogy az ország adórendszerének koherenciája kívánta meg az eltérő rendelkezések alkalmazását a különböző székhelyű vállalatok esetében, és elutasította az alperes kérését is, hogy alkalmazzon időbeli korlátot a követelések érvényesítésével kapcsolatban, mert álláspontja szerint ezt csak kivételes esetekben teheti meg.
Az adófizetők így a teljes időszakra vonatkozóan visszakérhetik azt az összeget, amelynek befizetését elkerülhették volna az adóhitellel. Szakértők szerint nem fenyeget az a veszély, hogy a költségvetési hiány az adó-visszatérítés miatt ismét átlépi ezt a határt.