Az áram drágulásától tartanak

Az árampiac liberalizációját ellenzői úgy vélik, a többszereplős piacon emelkedni fognak az árak. Az illetékes minisztérium szerint erősíteni kell a versenyt, mert a jelenlegi állapot az ország versenyképességét veszélyezteti.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint amíg a kormány nem készíti elő megfelelően a villamosenergia-piac nyitását és nincs valódi piaci helyzet, addig a teljes liberalizációt el kellene halasztani - mondta Molnár Béla, a KDNP parlamenti képviselője csütörtökön az MTI-nek.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, az áram ára a mai helyzetben várhatóan emelkedni fog. Molnár Béla szerint a villamosenergia-piaci nyitással alacsony költséget, a biztonságos és zavartalan ellátást és a megfelelő minőséget kellene garantálni. Hozzátette: ennek eredményeképpen minden fogyasztónak elérhető áron kellene hozzájutni a villamosenergiához.

A KDNP képviselője azt mondta, ezen feltételek, főleg az alacsony költség nem biztosítható. Megjegyezte: a mai helyzetben nem várható, hogy a szabadpiacon egymással versengő és így egyre alacsonyabb árat kínáló szolgáltatók lesznek.

A kormány szerdai ülésén fogadta el a villamosenergia-törvény tervezetét, amelynek értelmében 2008. január 1-jével megvalósul a villamosenergia-piac teljes liberalizációja. A kormány várakozásai szerint a parlament júliusig elfogadja a törvényt. A liberalizációval Magyarország eleget tesz az európai uniós kötelezettségeinek.

Kóka János a kormányülést követően azt mondta: a liberalizált piacon azok a háztartási és kisfogyasztók, akik nem akarnak szolgáltatót váltani, az Egyetemes Szolgáltatótól vásárolhatják az áramot. Ez a szolgáltató köteles lesz minden hozzá forduló fogyasztót ellátni államilag ellenőrzött módon. A szolgáltató árrését a hatóság állapítja meg, és az árat ellenőrzi. A többi árat a verseny határozza meg, de a hálózat használatának díja szintén hatósági ár lesz. A törvény alapján fennmarad a háztartási fogyasztók garantált színvonalú ellátása.

Az EU-hoz illeszkedünk

Magyarország az EU-hoz kívánja illeszteni energiapolitikai célkitűzéseit, miközben szuverenitásának megtartására törekszik - egyebek mellett ezt tartalmazza a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által készített, Magyarország új energiapolitikája című dokumentum, amely 2007 és 2020 között határozza meg a fő stratégiai elemeket - közölte a tárca szakállamtitkára egy csütörtöki szakmai konferencián.

Felsmann Balázs kifejtette, az energiarendszer átalakítása során a versenyképesség az ország versenyképességére nézve is döntő jelentőségű kérdéssé vált. Az árakat át kell gondolni - sürgetik az energiaintenzív iparágak vállalatainak vezetői, akiknek cégei nyugat-európai telephelyeiken az itthonihoz képest féláron jutnak hozzá az ipari áramhoz. E helyzet átgondolása egyúttal munkahelyteremtő kérdés is, amely a befektetéseken keresztül visszahat az ország egészének gazdasági kibontakozására - tette hozzá.

A villamos energia piacának liberalizációja kapcsán az államtitkár leszögezte, hogy a más országok gázszektorában már megtörtént hasonló liberalizáció tapasztalatai kedvezőek. Magyarországon lényegében egyvásárlós modell működik, amely kiemeli a közüzemi nagykereskedő céget a többi közül, és így jellegében, struktúrájában monopóliumközeli állapot tapasztalható.

Ennek oldásához erősíteni kell a versenyt a közüzem és a szabadpiac között. Ha ugyanis egy közüzemi rendszerbe tömörítjük a kínálat 85 százalékát, akkor nem marad jó ajánlat a szabadpiacon, ez pedig egy torzult struktúrát eredményez, amin pedig változtatni kell - hívta fel a figyelmet Felsmann Balázs.

A tanácskozáson Igor Szavolszkij, Oroszország magyarországi nagykövete előadásában hangsúlyozta, hogy energiatémában Oroszország legnagyobb partnere az EU, és ezen belül a magyar kormánnyal is eredményes a kapcsolata.

Hozzátette, az elmúlt évben Szentpéterváron a G8 részére rendezett tanácskozáson az energiastratégiával kapcsolatban elfogadott dokumentum szerint az energiabiztonság hosszú távon partnerséggel és együttműködéssel oldható meg a termelő, a tranzit- és a fogyasztó országok között. Oroszország ehhez tartja magát, és ezt várja el másoktól is - emelte ki a nagykövet.