A gazdák kárát a fogyasztók is érzik majd

Az élelmiszerek drágulásának féken tartását a gabonatermelők területalapú támogatásainak maradéktalan kifizetésével képzeli el a Fidesz a hétfőn benyújtott indítványai szerint. A kormány az Európai Uniónak korábban felajánlott takarmánygabona-készletek visszatartására készül.

Vészhelyzet alakult ki az agráriumban, mert a gazdálkodók a tavaszi fagy és jégesők után az elmúlt hetekben rendkívüli aszálykárokat voltak kénytelenek elszenvedni - mondta Font Sándor, a Parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Az őszi búza aratása befejeződött, ám lényegesen kevesebb termett a vártnál, és alulmúlta a 4 millió tonnás termésbecslést is. Emellett az aszály a kukoricatermést is várhatóan drasztikus mértékben csökkenti. Az előzetes számítások szerint a szakértők mintegy 8 millió tonnás országos termést vártak, ám az aszály miatt előreláthatólag a betakarítható mennyiség 3-4 millió tonna között lesz.

A politikus szakmai kalkulációkra hivatkozva közölte: a gazdák mintegy 250-300 milliárd forintra becsült kára az alapvető élelmiszerek 15-40 százalékos drágulásához vezet. A magas gabonaárak várhatóan begyűrűznek a feldolgozott élelmiszerek árába is, mert a piac szereplőinek nincs más választásuk, mint továbbhárítani a fogyasztókra az alapanyagárak emelkedését, így a a kenyér, a hús, és a tej ára szinte biztosan magasabb lesz. Az árakat tovább növelik a világpiacon is csökkenő készletek, mindenütt keresleti piac alakult ki. Az időjárás szinte sehol sem kedvezett a gazdáknak: Ukrajna exporttilalmat fontolgat, Romániában is szárazság van.

Font Sándor szavai szerint ennek a drasztikus drágulásnak a megelőzése érdekében enyhíteni kell a gazdák bevételéhségét, ehhez az idei területalapú támogatásokból "elvett" 25 milliárd forintot vissza kell nekik adni.

A kríziskezelést azonnal meg kell kezdeni, azaz a mostani helyzetben a gazdálkodókat nem szabad magukra hagyni, intézkedési tervet kell készíteni, hogy megakadályozható legyen a gabonatermelők és az állattartók ellehetetlenülése - nyilatkozta korábban Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Ebben az agrárkormányzatnak is szerepet kell vállalnia - vélekednek a szövetségnél.

A kormány tervei szerint az intervenciós gabonakészlet még meglévő 1,8 millió tonnáját megvásárolná és nem hagyná kiszállítani az országból, ez segíthetne féken tartani az árakat, és ez lenne a magyar állattenyésztők elemi érdeke is. A kukorica "visszavásárlására" azért lenne szükség, hogy a termény ne kerüljön ki az országból - indokolta a tárca nem szokványos elképzeléseit Gőgös Zoltán államtitkár. A tranzakció végrehajtása érdekében már megkezdődtek a tárgyalások az EU-val. Az ügy előzménye, hogy Brüsszel a közelmúltban a teljes uniós kukoricakészlet felszabadításáról határozott, amelynek a zöme a magyar tárolókban van.

Segítséget várnak az állattenyésztők is

Válsághelyzetbe kerülhet az állattenyésztés, ha nem kap nagyon gyorsan kormányzati segítséget - hangoztatták közös véleményüket a szakmai érdekképviseletek vezetői hétfőn sajtótájékoztatón. A Baromfi Terméktanács, a Vágóállat és Hús Terméktanács, a Magyar Sertéstartók Szövetsége, valamint a Magyar Állattenyésztők Szövetsége álláspontja szerint a szélsőséges időjárás miatt megemelkedett takarmányárak ellehetetlenítik az ágazat működését.

Ennek elkerüléséhez kormányzati segítséget kértek hétfőn délelőtt Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, akivel az ágazat helyzetéről tárgyaltak. Javasolták a miniszternek, hogy az állattenyésztők takarmányvásárlásuk finanszírozásához kapjanak 50 százalékos kamattámogatott hitelt, továbbá az úgynevezett elsődleges előállítású hústermékek áfája a jelenlegi 20 százalékról csökkenjen 5 százalékra.

Egyeztetés a fagykárenyhítésről

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a megoldás szándékával ült tárgyalóasztalhoz a fagykárt szenvedett gazdákkal - mondta Benedek Fülöp, a tárca szakállamtitkára hétfőn Nyíregyházán, ahol megkezdődött az egyeztetés a kárenyhítésről a felek között.

A szakállamtitkár közölte: az egyeztetésen megvitatják, hogy mi támogatható a gazdák követelései közül. Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója az újságíróknak kijelentette: kíváncsian várják a minisztérium javaslatait, a "kiinduló pont azonban a gazdák petíciójában megfogalmazott öt pont". Az érdekképviseleti vezető jelezte, hogy a gazdák a követeléseikből "nem fognak engedni". Így a kárenyhítési alap 25 milliárd forint összegű feltöltését várják, továbbá 25 százalék arányú termelési költségelőleg azonnali kifizetését tartják indokoltnak. Követelik még a közteherviselési járulékfizetés elengedését, valamint a gazdáknak felajánlott hitel 100 százalékos állami garanciáját, mivel a bankok nem fogadják el az eddigi 80 százalék arányú állami garanciát.

Budai Gyula úgy vélte, ha a két naposra tervezett nyíregyházi tárgyaláson nem tudnak egyezségre jutni, szeptembertől folytatják az utcai demonstrációkat mindaddig, amíg követeléseiket nem teljesítik.