Az egyetemes szolgáltatásnál az állam nem vonul ki teljesen a rendszerből, egyfajta hatósági árellenőrzés a továbbiakban is megmarad. A jövőben is lehetősége lesz a Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasági Versenyhivatalnak, hogy betekintsen a piaci szereplők árképzésébe. A nem lakossági fogyasztók esetében pedig a vonatkozó törvények lehetőséget biztosítanak a fent említett hatóságoknak, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélés esetén megfelelő intézkedéseket tegyenek a piaci szereplőkkel szemben.
A Magyar Villamos Művek (MVM) vezetőinek nyilatkozataival egyezően fogalmaz a gazdasági minisztérium közleménye, a tárca a lakossági áramár jövő évi alakulásánál szintén 10 százalék alatti áremelkedést prognosztizál.
Mint Mártha Imre kereskedelmi vezérigazgató-helyettes többször nyilatkozta, az egyetemes szolgáltatói körbe tartozó lakossági és kisfogyasztók részére elkülönítették a szükséges mintegy 12 terawattóra villamos energiát, ezt nem bocsátották aukcióra, hanem továbbra is külön szerződés szerint biztosítják az áramszolgáltatóknak.
Az MVM éppen az október 25-i áramaukción kialakult, a régiós és a mértékadónak számító lipcsei tőzsdei árnál kedvezőbb ár alapján a versenypiacon sem tart indokoltnak 15-20 százaléknál nagyobb drágulást. Boross Norbert, az Elmű és az Émász kommunikációs vezetője viszont azzal érvel, hogy a legrosszabbul éppen azok a kisebb ipari fogyasztók járnak, amelyek főleg a csúcsidejű, vagyis a legdrágább energiát használják.
Azok a fogyasztók juthatnak majd viszonylag kedvezőbb feltételekkel energiához, akik többnyire zsinórfogyasztók, tehát az egyenletes fogyasztású üzemek, náluk valóban nem kell 15-20 százaléknál nagyobb áremelésre számítani, sőt azok a tényleges nagyfogyasztók, akik már korábban is a versenypiacról jutottak energiához, akár árcsökkenést is elérhetnek. Elemzésük szerint viszont azok, akik most kényszerülnek szabadpiaci keretek közé, akár 30-40 százalékos áremeléssel is szembesülhetnek a piacnyitást követően.