A héten bajos lehet az EU olajfüggése

Ha a mai EU-csúcstalálkozón szankciókat vetnek ki Oroszországra, az válaszul elzárhatja a Lengyelországot és Németországot ellátó olajvezetékét - számol be több lap meg nem nevezett moszkvai forrásokra hivatkozva.

Bár ilyen orosz fenyegetés hivatalosan nem hangzott el, Angela Merkel német kancellár jelezte, reméli, hogy Oroszország teljesíti szállítási kötelezettségeit. Ez egyébként Oroszországnak a szállítások rövid idejű leállítása mellett sem gond, hiszen a szerződés szerint az eladónak nem naponta kell bizonyos mennyiségű olajat eljuttatnia a megrendelőhöz, hanem annál hosszabb idő alatt, hogy össze lehessen hangolni a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyokat. Így a szállítás napi átlaga erősen ingadozhat, még pár napos leállás is belefér - tájékoztat a Világgazdaság.

Az uniós országoknak 90 napra elég stratégiai olajkészleteik és kereskedelmi tartalékaik is vannak. Tartályhajón szintén könnyen vásárolhatnak máshonnan olajat. Mozgásterüket azonban korlátozza, hogy finomítóik többségét műszakilag az orosz olajminőség feldolgozására optimalizálták, szorultságuk hírére pedig a mediterrán térség eladói megemelhetik az árat. Nem véletlen, hogy az olajcégek nem szokták nagydobra verni, ha beszerzési gondjuk van.

Már volt galiba az orosz szállítással

Oroszország hivatalosan csak egyszer, ukrajnai árvitája miatt állította le gázszállítását, még 2006 elején. Ám akkor jó előre szólt, most viszont hallgat. Tehát vagy nem is akarja elzárni az olajcsapot, vagy csak nyomásgyakorlásként szivárogtatta ki a hírt, de lehet, hogy úgy állítja majd le a szállítást, hogy a szándékosságot tagadja.

Műszaki problémákra hivatkozva korábban is többször csökkentette vagy megvonta az olajszállítást, illetve a tranzitot - például Észtországtól, Litvániától és Csehországtól -, miután az érintett államokban gazdasági vagy politikai sérelem érte. Magyarország és a Barátság vezetéken kiszolgált országok olajellátásának veszélyét nem említik a hírek - írja a Világgazdaság. 

Az orosz olajcsap esetleges elzárásának persze különböző jelentősége van az egyes EU-országokban, a legnagyobb a kelet-közép-európai államok kitettsége - 50-80 százalék körül szóródik -, míg ennél jóval mérsékeltebb, de még mindig tekintélyes a fejlett nyugati államoké.