Ötmillióba kerül egy autólopás kiderítése

A kötelező eredetvizsgálat felülvizsgálatát, átalakítását, vagy akár a megszüntetését tartaná szükségesnek a Gazdasági Versenyhivatal, mivel a mai rendszer fenntartása egyértelműen több költséggel jár a társadalom számára, mint amekkora haszon származik belőle.A statisztikai adatok szerint egyetlen el nem lopott autóra közel másfélmillió forintos kiadás eshet, míg egy lopott autó kiszűrésének ára elérheti akár az ötmillió forintot is.

Az eredetiség vizsgálat elsődleges célja a lopott gépjárművek legalizálásának megnehezítése, kiszűrése, illetve a lopások megelőzése. Bevezetésére, kötelezővé tételére a kilencvenes évek végén került sor, amikor az autólopások száma némileg csökkent ugyan, de még mindig elérte az évi 15-17 ezret.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban közzétett átfogó piaci elemzésében nem kérdőjelezi meg a rendszer kialakításának indokoltságát, de rámutat arra, hogy az elmúlt tíz évben, de leginkább jelenleg - olyan költségesen működött és működik az eredetiségvizsgálat, hogy mindenképpen szükséges lenne a felülvizsgálata, sőt, nem elképzelhetetlen a teljes megszüntetés sem.

Ötmillióba kerülhet egy-egy lopott autó kiszűrése

Az idei évben a tulajdonosváltozáshoz kötött eredetvizsgálat összköltségei elérhetik a 14-15 milliárd forintot is, miközben tíz év alatt az autólopások száma - más tényezőkkel, például az autófinanszírozás átalakulásával, balkáni háborús helyzet megszűntével, a rendőrségi módszerek fejlődésével, a rendőrségi munka hatékonyságával összefüggésben - az utóbbi években 7,5-8 ezerre csökkent.

A GVH számításai szerint, ha a lopások számának az évi átlagosan tízezres csökkenését teljes egészében az eredetvizsgálat eredményének tekintenénk (bár ez egyáltalán nem így van), akkor társadalmi szinten egyetlen el nem lopott autóra közel másfélmillió forintos kiadás esne, míg egy lopott autó integrált vizsgálattal történő kiszűrésének költségei elérhetik akár az ötmillió forintot is.

A lízingcsalások vették át a vezető szerepet

Az utóbbi négy évben - az eredetvizsgálat hatósági eljárássá tétele óta - közel negyvenmilliárd forintot költöttek az autótulajdonosok az eredetvizsgálatokra. Évente legalább 600 ezer vizsgálatot végeznek, ezzel szemben igen ritka, amikor lopott, körözött autót találnak, bár konkrét számok az utóbbi időben nem kerültek nyilvánosságra.

A GVH vizsgálati eredményei szerint más módszerrel - például a sokkal olcsóbban működő számítógépes rendszámfelismerő-rendszerrel - az elmúlt hét évben közel 2500, bűnügyi szempontból érintett gépkocsi lefoglalását kezdeményezték, amiből 915 volt lopott.

Manapság teljesen más formában jelentkezik a gépjárműbűnözés magyar és nemzetközi viszonylatban is. Egyre inkább előtérbe került a finanszírozási csalás - az utóbbi öt évben az ötszörösére emelkedett - ezen belül pedig az úgynevezett lízingcsalásos módszer "viszi el a pálmát", miközben érezhetően kevesebb a lopások száma - derül ki a statisztikai adatokból. A lízingcégek az elmúlt két évben csaknem háromezer feljelentést tettek, a kintlévőségeik értéke ötmilliárd forint volt. Az elindított nyomozások több mint ötöde eredménytelenül zárult, és az eljárások mindössze 20 százaléka ért véget eredménnyel. A követeléseknek mindössze tizede térült meg.

Már eleve ellentmondásos volt a helyzet

A GVH álláspontja szerint a kötelező eredetiségvizsgálati piac körülményei már a bevezetés idején is ellentmondásosak voltak, és azóta is folyamatosan - a verseny tisztasága, átláthatósága szempontjából különösen - vitatható körülmények között működik a rendszer egésze. Rengeteg az anomália, így a hibák következtében az elsődleges célt, azaz a lopott autók kiszűrését és a lopások megelőzését csak korlátozottan képes szolgálni, ráadásul azt is túlságosan magas költséggel.

Ebből következően a Gazdasági Versenyhivatal a kötelező eredetvizsgálat felülvizsgálatát, átalakítását, vagy akár a megszüntetését tartaná szükségesnek, mivel a mai rendszer fenntartása egyértelműen több költséggel jár a társadalom számára, mint amekkora haszon származik belőle.

Tekintettel azonban arra, hogy komoly műszaki és informatikai háttérrel rendelkező vizsgálati technikák és eljárások léteznek, amelyek széles körben hozzáférhetőek, nem látja akadályát a versenyhatóság annak sem, hogy a szolgáltatás akár önkéntes alapon, azaz nem az állam kötelező előírása folytán továbbra is fennmaradjon.

Kartellezés és hatósági árak

A Gazdasági Versenyhivatal 2002-2003-ban versenykorlátozó megállapodás miatt eljárást folytatott a jelenleg is legnagyobb piaci szereplők ellen. Bizonyítható volt, hogy a hatósággal kötött szerződések kartell megállapodás alapján kialakított árakat alkalmaztak. A megállapodás kiterjedt a minimális díjakra, valamint az árkedvezmények rendszerére és a tényleges vizsgálatokat végző alvállalkozókat is kötelezték e díjak alkalmazására.

Az eredetvizsgálati eljárást 2004-ben hatósági eljárássá minősítették. Ekkor is elmaradt a piacért történő versenyeztetés, és a korábbi kartellben kialakult árak váltak a hatósági díjak megállapításának alapjává, ráadásul még az árkedvezmény is eltűnt. Versenyeztetési eljárásra azóta sem került sor, így az irreális szolgáltatási díjak nemhogy fennmaradtak, de 2007-ben még tovább nőttek.

Ugyancsak fennmaradt az a helyzet, hogy a hatóság - bár a tényleges vizsgálatot az eredetvizsgáló állomások végzik - nem az állomásokkal, hanem egy közbeeső "fővállalkozóval" köt szerződést. Ha nem változik a szabályozás, akkor a piaci szereplők ezeket a különleges jogosítványaikat további három évig, azaz egészen 2011-ig élvezhetik - derül ki a GVH tanulmányából.

Amennyiben az eredetvizsgálatra költött összegek szintje bármilyen okból nem lenne csökkenthető, a GVH szerint elképzelhető az eredetiség ellenőrzési kötelezettségének eltörlése, a szolgáltatás piaci alapokra helyezése is. Ez akár annak árán is vállalható, hogy bizonyos mértékű gépjárműlopás növekedést szenved el a társadalom emiatt.

Összekötik a műszakival?

A magyar autópiac szereplőit képviselő szervezetek, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz), a Magyar Lízingszövetség (ML) és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a múlt héten a fenntartható fejlődés és a válság negatív hatásai kezelése érdekében létrehozták az úgynevezett autós nagykoalíciót, amely az eredetvizsgálatok ügyével is foglalkozik.

A nagykoalíció tagjai azt szertetnék, hogy a visszaélések elleni harc keretében minden egyes autóeladást egy valós műszaki szemle kísérjen, ez egyúttal lehetne a műszaki vizsga is. A szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy ha ez a terv megvalósul, akkor az eredetiségvizsgáló-állomások egy része elvégezhetné ezt a feladatot.

Az ágazatban érdekelt szövetségek (az ML, a Gémosz, az MGE, a Magyar Biztosítók Szövetsége, a Magyar Bankszövetség) a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Miniszterelnöki Hivatal segítségével ősszel megalapította a Magyar Gép és Jármű Tulajdonvédelmi Munkacsoportot, amely részben a különböző jelölési technikák piaci alapon történő bevezetésén dolgozik, emellett pedig az eredetiségvizsgálat esetleges átalakításával is foglalkozik.