Gyanús múlt és ellenségek hozhatják az adózók nyakára az APEH-et

Trükköző cégvezetők, slendrián adózók tarthatnak leginkább attól, hogy az APEH vagyonadó-ellenőrzést tart náluk. Az ellenőrzések alanyait hasonlóan választják ki, mint a vagyonosodási vizsgálatoknál, azaz olyanok is könnyen rákerülhetnek az ellenőrzési listára, akikkel látszólag minden rendben van.

A luxusautókat is be kell vallani

Január 1-jén lépett életbe a vagyonadóról szóló törvény, amelynek az alapján adót kell fizetniük azoknak, akiknek nagyobb értékű ingatlan vagy valamilyen luxus kategóriába sorolt ingóság van a tulajdonukban (a vagyonadózás szabályairól itt talál részletes információkat). Az [origo] arra volt kíváncsi, mi alapján ellenőrzi majd a vagyonadó-bevallásokat az APEH.

Az [origo]-nak az APEH egy névtelenül nyilatkozó, a vagyonadó ellenőrzést közelről ismerő munkatársa azt mondta, a vagyonadót nem pusztán a bevallott négyzetméterárak alapján ellenőrzi majd az adóhivatal, az egész adózói életút számít. Tehát elsősorban nem azoknak a családoknak lehet félnivalójuk, amelyek munkabérből és hitelből felhúztak egy nagyobb családi házat és pár millióval kevesebbre tartják az ingatlanuk értékét, mint amit az APEH vagyonadó-kalkulátora meghatározott, hanem azoknak, amelyeknek gyanús az adózói múltjuk.

Milyen magánszemélyek számíthatnak ellenőrzésre?

Az APEH gyakorlatának megfelelően elsősorban kockázatelemzés alapján választják majd ki, hogy kit ellenőriznek. Ez így van más adónemek esetében is. Az APEH informatikai rendszere bizonyos mutatók és adatok alapján listákat állít össze, melyek élén a legnagyobb valószínűséggel nagy összegű adót elcsalók állnak, ők mindenképpen számíthatnak ellenőrzésre.

A vagyonadónál gyanús lehet például, ha valakinek kettőnél több ingatlan van a nevén, miközben adózott bevétele alig volt, elmulasztotta, vagy késve teljesítette a bevallásait. Felkeltheti az APEH érdeklődését, aki minimálbérért ügyvezető egy olyan cégnél, ahonnan nagy összegű osztalékot vesz ki, és a társaság alig fizet adót, miközben magas a tárgyieszköz-állománya, mert tele van gépjárművekkel, ingatlanokkal, drága műszaki berendezésekkel.

A vagyonosodási vizsgálatoknál hasonló tényezők képezik a kiválasztás alapját, és az [origo] információi szerint a két ellenőrzés eljárás között lehet átfedés. Bár a vizsgálatok többségét e szerint a kockázatosabb adózóknál végzik majd, ettől függetlenül előfordulhat véletlenszerű kiválasztás és feljelentés miatt induló vizsgálat is.

Milyen cégtulajdonosok számíthatnak ellenőrzésre?

Kiemelt kockázatot jelent egy cég tulajdonosánál vagy tagjánál, ha a vállalkozás felszámolás alatt áll, vagy nagyobb összegű adóhátralékot halmozott fel, illetve ha bevallási kötelezettségét rendszeres elmulasztotta, netán büntetőfeljelentést tettek ellene. Kockázati tényező lehet, ha korábbi adóellenőrzés nagy összegű hátralékot állapítottak meg, felfüggesztették a cég adószámát, vagy ha a cég által működtetett üzletet az APEH valamilyen indokkal bezárta.

Gyanús, ha egy cég gyakran változtatja székhelyét (például egyik megyéből a másikba vándorol), vagy folyamatosan veszteséges. A kockázatelemzés során elsősorban a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységére, adózói múltjára vonatkozó adatokat használják fel, mivel az új cégekről még kevés az információ.

Hogy fest egy ellenőrzés?

A revizorok a kiválasztásnál figyelembe veszik majd az adózó bevallásainak adatait, a kontrolladatokat (például a munkáltatóét) és az esetleges jelzéseket, egyéb információkat, amelyek alapján egyedi kockázatelemzést hajtanak végre - közölte az [origo] kérdésére az APEH sajtóosztálya.

Az adóellenőrzéseket megelőzheti egy vizsgálat az ingatlanok forgalmi értékének meghatározására. Amennyiben a bevallási adatok és a megállapított forgalmi érték között jelentős az eltérés, tarthatnak helyszíni szemlét (a számított, illetve a forgalmi értékek különbségéről és a helyszíni szemléről itt olvashat), de ez nem kötelező, bizonyos esetekben nem járják körbe az ingatlant, csak megbecslik a forgalmi értéket a rendelkezésre álló adatok alapján.

A vizsgálat során az APEH kérhet információt például az ingatlanvásárláshoz hitelt biztosító banktól. Bekérhetik a jelzálogra vonatkozó adatokat vagy az értékbecslést a biztosítótól, de a földhivataltól és az önkormányzat építésügyi hatóságától is kérhetnek adatokat. Az ellenőrök adatokat gyűjthetnek a környező vagy hasonló ingatlanokról, vagyis nem árt a szomszédokkal egyeztetni a négyzetméterárról. Azt nem tudni, hogy a bevallott és az APEH-nyilvántartás szerinti négyzetméterárak összehasonlításakor milyen mértékű eltérés felett várható vizsgálat. Minden ügy egyedi - mondta az [origo]-nak az APEH illetékese. Ha az adózó nemrég vásárolta, építette vagy örökölte az ingatlant, akkor nem érdemes eltérnie attól az ártól a vagyonadó-bevallásnál, mint ami az illeték alapját képezte - közölte.

Ne gyűjtsünk ellenségeket!

Az APEH szerint a vagyonadózás is növelheti a feljelentési kedvet, márpedig az adóhivatalhoz már most is több mint húszezer névtelen feljelentés érkezik évente. Főleg a vagyonosodási vizsgálatok óta nőtt meg a bejelentői aktivitás. Nem vizsgálják, mi áll a feljelentések hátterében, lehet irigység, bosszú vagy a lelkiismeretes adózó felelősségérzete. A névtelen bejelentések sokszor okoznak fejtörést az adóhatóságnak, mert nem kérdezhetnek vissza, ha nem pontos az információ. Bár az indítékokat nem vizsgálja az APEH, sok esetben nyilvánvaló, hogy a feljelentő az elvált házastárs, a bosszús megrendelő vagy a piaci előnyökre áhítózó konkurens.

Nem indítanak minden esetben vizsgálatot, előbb megnézik, van-e alapja az alaposabb vizsgálatnak, és az ellenőrzési tevékenységet nem az állampolgároktól érkező információkra alapozzák, mivel azoknak kevesebb mint harmada használható. A hasznos információk általában a számlaadási kötelezettség elmaradását, feketemunkát, az ingatlan-bérbeadásokat és a vagyonosodást leplezik le, vagyis jól jöhetnek majd az ingatlanok vagyonadójának ellenőrzésénél is.