Kivett a tartalékokból 17 milliárdot a kormány a Malév miatt

A költségvetési tartalékokból vett el több mint 17 milliárd forintot a kormány a Malév tőkeemelésének finanszírozására, amivel tovább apadt az idei év későbbi részében felhasználható szabad pénzösszegek nagysága.

A kormány 10 milliárd forint átcsoportosítását rendeli el a 2010. évi központi költségvetés általános tartaléka terhére, illetve 7,321 milliárd forint átcsoportosítását az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeti tartaléka terhére - jelent meg a keddi Magyar Közlönyben.

A költségvetési tartalékok apadása nem most kezdődött, bő két héttel ezelőtt Oszkó Péter pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalappal  (IMF) és az Európai Bizottság (EB) képviselőjével tartott megbeszélése után azt közölte, hogy a kabinet teljesen zárolta a 2010-es költségvetésben szereplő stabilitási tartalékot. A csaknem 100 milliárd forintos tartalék felét már egy héttel ezelőtt befagyasztotta a kormányzat az adóbevételek tervezettől való várható elmaradása miatt, a fennmaradó 50 milliárd forint befagyasztása pedig azért merült fel, mert az Alkotmánybíróság a vagyonadó részleges megszüntetéséről döntött.

Több mint 25 milliárdos összköltség

Péntek este jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter, az orosz Vnyesekonombank, a légitársaság korábbi fő tulajdonosa, az AirBridge Zrt., a Malév Zrt. és az MNV Zrt., hogy elfogadták azt a dokumentumot, miszerint a Malévban a magyar állam meghatározó, 95 százalékos tulajdont szerez, a fennmaradt 5 százalékkal pedig az AirBridge rendelkezik.

A pénteki megállapodás szerint a magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. A tartalékok felhasználása a készpénzes finanszírozást érinti.

Orosz kitérő

A Malév privatizációjára 2007-ben került sor, amikor a 100 százalékban állami tulajdonban lévő légitársaságban az AirBridge vált meghatározó tulajdonossá. Az AirBridge többségi tulajdonosa két magyar magánszemély, kisebbségi tulajdonosa pedig Borisz Abramovics orosz üzletember lett. A privatizáció célja az volt, hogy a folyamatosan veszteségesen működő Malév számára új piaci lehetőséget, a tőkehelyzet javítását, és a működés hatékonyabbá tételét biztosítsa.

Magyarország uniós tagságával megszűnt annak a lehetősége, hogy az állam pénzügyi támogatással mesterségesen tartsa életben a légitársaságot. A befektetői elképzelések megvalósulását az időközben kialakult súlyos világgazdasági válság meghiúsította. A válság szerte a világon számos légitársaság csődjéhez vezetett. Így csődbe ment a Borisz Abramovics által Oroszországban működtetett légitársaság hálózat is. Borisz Abramovics AirBridge részvényei az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank birtokába kerültek. A privatizáció során a bank nyújtott finanszírozást és garanciát Borisz Abramovics részére. Az orosz üzletember pénzügyi ellehetetlenülését követően AirBridge részvényei zálogjog fejében a pénzintézethez, a Vnyesekonombankhoz kerültek.