Lassíthatja a simlis szomszédok elleni háborút a kormány ötlete

A kormány teljes kilakoltatási tilalmat kezdeményezett, a moratórium azonban nehéz helyzetbe hozhatja a jelentős tartozást felhalmozó lakókkal hadakozó társasházakat. A Társasház Szövetség munkatársa szerint a nem fizető lakók ellen semmi eszközük nem marad a társasházaknak. A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet viszont megsürgetné a javaslat elfogadását.

"Álljon meg a menet, ha nincs kockázata, akkor én sem fogok egy fillér közös költséget sem fizetni" - mondta az [origo]-nak egy budai lakos, aki egy olyan társasházban lakik, ahol van a háznak milliós nagyságrendben tartozó lakója is. A jogász végzettségű nő arra reagált, hogy Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára olyan javaslatot terjesztene a parlament elé, ami szerint minden veszélyeztetettre érvényes kilakoltatási moratóriumot vezetne be a kormány.

Rétvári kedden azt mondta, a március 31-ig tartó tilalom alatt "nem lehetne senkit az utcára tenni, ha máshogy nem lehet megoldani a lakhatását", azaz azok is elkerülhetnék a kilakoltatást, illetve az ezzel való nyomásgyakorlást, akik közüzemi számláikat, vagy épp a közös költséget nem fizetik. Ezzel azonban sajátos helyzet állna elő, mivel például a háznak tartozó lakókat sokszor nem igazán lehet más eszközzel az elmaradt összegek befizetésére kényszeríteni.

Az államtitkár az [origo] kérdésére azt mondta, hogy moratóriumnak megelőzési funkciója van, amellyel a tömeges utcára kerülést kívánják elkerülni, a cél pedig az, hogy "időt és lehetőséget biztosítson" az adósságkezelésre. Rétvári Bence az esetleges mellékhatásokra vonatkozó kérdéseinkre nem adott választ. "Ez a törvényjavaslat az egyik utolsó kiskaput zárja be. Korábban már törvénymódosítást nyújtottunk be devizahitelek jelzálogbejegyzésének megtiltásáról, illetve június 10-én a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését függesztette fel a kormány az adósok által lakott ingatlanok esetében" - fogalmazott a KDNP-s politikus.

"Arra sarkallja a tartozókat, hogy ne fizessenek"

Bánki Gábor társasházkezelő szerint is lehetnek nem kívánatos mellékhatásai a moratóriumnak, könnyen lehet ugyanis, hogy a jogszabály "arra sarkallja a tartozókat, hogy ne fizessenek, és ez nehezíteni fogja a pénzbehajtásokat". A Társasház Szövetség munkatársa szerint a végrehajtások 70 százaléka eddig is elakadt annak ellenére, hogy legtöbbször a hosszú perekben a bíróság a végrehajtás mellett dönt. A kilakoltatás letiltásának azonban ennek ellenére is lehet hatása, a lakás elvesztésének réme ugyanis az esetek többségében elég a tartozások kiegyenlítéséhez.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) viszont üdvözli a kormányzati javaslatot. Juhász Péter, az egyesület munkatársa az [origo]-nak azt mondta, hogy "amit kértünk, szinte teljes mértékben teljesült." Egy problémás pontot talált a jogvédő: szerinte a sok sürgősségi eljárásban tárgyalt javaslat mellett ezt is gyors menetben kellene elfogadni, mivel félő, hogy az őszi ülésszakban elfogadott törvény már sok bajba jutotton nem segít.

Juhász Péter szerint az adósságkezelés kiterjesztése is kifejezetten jó ötlet, mivel jelenleg a 40 ezer főnél kisebb településeken ez nem kötelező az önkormányzatoknak. A TASZ munkatársa szerint minden esetet egyesével kell vizsgálni, s ezt csak az önkormányzatok tudják megtenni, akik egy részét azonban kényszeríteni kellene.

A villanyszámla is okozhat bajt

A közüzemi tartozásoknál a fizetés kikényszerítéséhez sokszor az is elegendő, ha felfüggesztik a szolgáltatást - azaz ha kikapcsolaják az áramot, a gázt a lakásban. "Az elmúlt húsz évben még senkit nem lakoltattak ki amiatt, hogy nem tudta kifizetni a villanyszámláját" - mondta az [origo] érdeklődésére Boross Norbert, az ELMŰ és az ÉMÁSZ kommunikációs vezetője. A két társaság négy megyében és Budapesten 2 millió háztartást lát el árammal, de nem éri el az ezret azoknak a lakásoknak a száma, ahol végső eszközként a villany kikapcsolására kényszerültek.

Ennek legfőbb oka - magyarázta Boross -, hogy az áramfogyasztást egyedileg mérik, egy átlagos háztartás havi fogyasztása nem haladja meg a 8-10 ezer forintot, így a 90 napos türelmi idő alatt általában nem halmozható fel 20-30 ezer forintnál nagyobb tartozás. Persze vannak esetek, amelyeknél a kifizetetlen számla nagysága 200-300 ezer forintra nőtt - árnyalta a helyzetet Boross -, két éve ugyanis az akkori kormány szintén kilakoltatási moratóriumot rendelt el, s ha valaki a téli hónapokban a legdrágább villamos energiával fűtött, akkor ilyen nagyságú tartozást is felhalmozhatott.

Összességében a késve, részletre fizetők kintlevőségei nagyjából egymilliárd forintot tesznek ki, ami Boross szerint a rendesen fizetők számláján is megjelenik, hiszen a cég hitelt kényszerül felvenni saját szállítói kifizetésére. Boross szerint a szociálpolitikát mindenképpen külön kellene kezelni, s nem a szolgáltatókra hárítani a terheket.

Lakás képesség szerint

Rétvári Bence javaslata szerint egy "adósságkezelő intézmény" is létrejönne, amely a családok fizetőképességének megőrzését segítené. Megkeresésünkre az államtitkár azt mondta, hogy ez a korábban beharangozott Nemzeti Eszközkezelő Társaság lenne, amelynek a feladata az lesz, hogy a bedőlő hitelű ingatlanokat felvásárolja és bérleményként bocsássa rendelkezésre. A megoldás szerinte az, hogy "minden bajba jutott olyan - jellemzően kisebb értékű - lakáshoz juthasson, ami a fizetési képességeinek megfelelő". A rendszer azonban nem feltétlenül jelent szociális támogatást. Bencsik János otthonteremtési államtitkár az [origo]-nak adott interjújában azt mondta: "az, hogy valaki a kötelezettségeit az eszközkezelő segítségével rendezi, nem jelenti azt, hogy szociális támogatást is kap."

Nem egyértelmű azonban, hogy a rendszer önkéntes lesz vagy sem. Rétvári Bence az [origo]-nak küldött válaszlevelében egyrészt arra tett utalást, hogy az állam keményen kiszűri az eladósodásból fakadó, a hazai pénzügyi rendszert is veszélyeztető problémát ("nem szabad jogi lehetőségeket hagyni arra, hogy valaki fizetőképességén felüli terhet vállaljon"), másrészt viszont arra is utalt, hogy az adósságkezelésben való részvétel önkéntes. "Annak tudunk segítséget nyújtani, aki hajlandó együttműködni a fizetőképessége helyreállítása érdekében" - írta Rétvári Bence. A kormányzat szándéka egy kérdésben világos: az államtitkár szerint "a mostani javaslat nem ad kibúvót az önkényes lakásfoglalóknak".

Amennyiben a nemzeti eszközkezelő minden fizetésképtelenségi esetben beavatkozna, úgy sok apró problémával kéne megküzdenie. A PSZÁF legutóbbi adatai szerint ugyanis közel 63 ezer lakáshitel késett 90 napnál is többet, azaz nagyságrendileg ennyi jelzáloghiteles van bajban. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még májusban 300 ezer fős számot említett, szerinte ennyi vannak "közvetlen veszélyben" - és ebben még nincsenek benne azok, akik nem a hitelükkel, hanem közüzemi vagy bérleti díjakkal tartoznak.