Maradt 5,25 százalék az alapkamat

Immáron ötödik alkalommal, szinte egyhangú döntéssel hagyta változatlanul az alapkamatot az MNB monetáris tanácsa hétfőn. Elemzők szerint a tartás mellett szólhatott az is, hogy a kormány elkötelezte magát a jövő évi  3 százalék alatti hiánycél mellett.

Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén változatlanul hagyta az 5,25 százalékos jegybanki alapkamatot, közölte az MNB a honlapján. A döntéssel kapcsolatban Simor András jegybank elnök tájékoztatóján elmondta, két javaslat volt, a Monetáris Tanács tagjai majdnem egyhangúan a tartás mellett voltak, de volt javaslat a 0,25 százalékos csökkentésre is.

A tartás mellett szólt, hogy az inflációs várakozásokban nem történt lényegi változás. Bár gyengült a forint árfolyama, az nem jelent meg például az iparcikkek árában. A bérek alakulása is kedvező volt, a versenyszférában is 3 százalékos szinten volt a növekedés. A magyar gazdaság a legutolsó negyedéves adat szerint 1 százalékkal nőtt éves szinten, az ugyanakkor csalódást okozott, hogy az előző negyedévhez képest stagnált a teljesítmény.

A pénzügyi piacokon hullámzás volt tapasztalható, míg szeptember első felében Magyarország kockázati megítélése romlott, a második felében - a 3 százalékos jövő évi hiánycél deklarálását követően - javult. A bankok helyzete, amellett, hogy a hitelek minősége romlott, nem változott, aminek az a magyarázata, hogy a pénzintézetek likviditása, tőkeellátottsága jó. A felsorolt tényezők számbavétele indokolta a kamat tartását, de Simor András most sem zárta ki annak lehetőségét, hogy amennyiben romlanak a feltételek, akkor a kamatemelés sem kizárt.

A Bloombergnek korábban nyilatkozó 17 elemző mindegyike kamattartást jósolt. Ez sorrendben az ötödik, az alapkamatot változatlanul hagyó döntés azóta, hogy idén áprilisban megszakadt a tíz hónapon át tartó kamatcsökkentési sorozat.

A legtöbb hazai és külföldi elemző 2010 további részében is az alapkamat változatlanságát, vagy enyhe csökkentését jósolja. Év végére a Reuters által megkérdezett szakértők közül csak a Citigroup és a Quaestor elemzői várnak 50 bázispontos kamatemelést (5,75 százalékos alapkamat). Hosszabb távon a Citigroup elemzői a legpesszimistábbak, szerintük 2011 végére akár a 6,25-ös szintet is elérheti a jegybanki alapkamat.

A mostani kamattartás irányába több tényező együttesen hatott az Equilor szerint: az egyik ilyen tényezező, hogy a pénzügyi stabilitást nem veszélyezteti a forint árfolyama és a vártnál alacsonyabban alakult az infláció is. De a tartás mellett szólhatott az Equilor szerint az is, hogy a CDS-felárunk egyelőre nem mozdul el a 340 bázispontos szintekről.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolio menedzsere szerint a tartás leginkább az ösztönözhette, hogy megváltozott a kormány kommunikációja a jövő évi hiányról: elkötelezte magát a 3 százalék alatti hiánycél tartása mellett. Ez azért fontos az elemző szerint, mert az alapkamat szintjének meghatározásnál az elkövetkező időszakban rendkívül fontos lesz a költségvetés finanszírozási szükséglete, az állampapír kínálat.

A kedvező hírek következtében az országkockázati felárak csökkeni kezdtek, a forint látványos erősödésbe kezdett, az állampapír piaci hozamok is estek, azonban még mindig messze vagyunk a május eleji szintektől. Az önkormányzati választás után tovább folytatódhat a javulás abban az esetben, ha a kormány ismerteti az intézkedéseit, amelyek segítségével elérhető lesz a 3 százalék körüli hiány, illetve tartósan csökkenteni lehet az államadósságot.

Kockázatok persze még most is bőven vannak, írja Bebesy, ugyanis októberben dönt az EU a magánnyugdíjpénztárak költségvetési vonzatának elszámolásáról. Jóváhagyás esetén az esetlegesen megugró állami költekezés, elutasítás esetén pedig a már meglebegtetett nyugdíjpénztári államosítás okozhat nagyobb aggodalmakat a piacon.

A kivárást ösztönözhette, hogy a következő napokban lát napvilágot több fontos gazdasági hír idehaza, így a foglalkoztatottságról, a folyó fizetési mérlegről és a külkereskedelmi forgalomról is jönnek adatok, írta az Equilor.

A utóbbi hetekben egyértelművé vált, hogy kiárazódott a további kamatsüllyedés lehetősége Magyarországon, és inkább arról kezdődött el a találgatás a piaci szereplők között, hogy mikor veszi kezdetét a kamatemelési ciklus, írta a döntésről szóló kommentárjában az Equilor. Ezt a találgatást táplálta, hogy július végén megszakadt a tárgyalás a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány között egy esetleges újabb hitellehívásról.

Ezt követően Simor András, a jegybank elnöke is jelezte a jegybanki óvatosságot, és nem zárta ki annak esélyét, hogy a kockázati szintek eseteleges hirtelen megemelkedésére kamatemelésre kényszerüljön a jegybank. A kormányra ekkor nagy nyomás nehezedett és mint ismeretes, azóta több fontos bejelentést is tett, például a jövő évi hiánycél betartásáról. Szeptember második felére enyhült a nyomás a hazai eszközárakon, és a rövid hozamok süllyedése mellett, több hetes erős oldalára kapaszkodott a forint jegyzése is. Ez a fordulat pedig a jegybanki döntéshozókat arra sarkallhatta, hogy mindenképpen érdemes kivárni a kamatemeléssel.

Máshol is lesz egyébként kamatdöntés a régiónkban, de nem várnak emelést az elemzők sem Lengyelországban, sem Romániában.