A Stabilitás vitatja a Századvég nyugdíjszámítását

A Stabilitás Pénztárszövetség szerint rossz adatok és hibás számítások alapján állítja a Századvég napokban publikált elemzése, hogy 500 milliárd forint veszteség keletkezett a magán-nyugdíjpénztári rendszerben.

Hibás a Századvég számítása, rossz adatokból téves következtetést von le  - így reagált a Stabilitás Pénztárszövetség a gazdaságkutató intézet napokban közzétett megállapításaira. A Stabilitás Pénztárszövetség megütközéssel fogadta a kormányhoz közelállónak tartott Századvég által sajtóközlemény és újságcikk formájában nyilvánosságra hozott állításokat, amelyek  a közvélemény félretájékoztatására alkalmas szakmailag hibás információkat tartalmaztak - közölte a szervezet.
   
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nemrégiben hozta nyilvánosságra, hogy  a magán-nyugdíjpénztári rendszerben közel 500 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években. Az elemzés alapjául szolgáló - feltehetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett - adatsorok ugyanis nem tartalmazzák azt a tényt, hogy csak 2009-ben közel 64 ezer 52 év feletti munkavállaló visszalépett az állami rendszerbe, és megtakarításai azóta is az állami nyugdíjkasszát gyarapítják.
   
A múlt év végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009 végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok - összesen 122 ezer állampolgár - visszaléphessen a tisztán állami tb rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat - emlékeztet a szervezet. A PSZÁF kimutatása szerint a 2009. július 9. és 2010. március 31. közötti időszakban összesen 64 804 visszalépési kérelem, és 1386 nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magánnyugdíjpénztárakhoz, amelyekből 2010. március 31-ig 62 059, illetve 1264 kérelmet fogadtak és számoltak el.

90 milliárdos plusz bevétel
   
A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd volt, melyből összesen 88,8 milliárd forintot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg) - mutat rá a Stabilitás.
   
A pénztárak képviseleti szerve szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapírpiaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni. Erről semmiféle érdemi megállapítást nem tartalmaz a Századvég elemzése. Pusztán azt próbálja hibás adatokból kiszámolni, hogy az eddigi hozamokkal a pénztártagok mennyire jártak jól, és ebben kimutat több teljesen értelmetlen számot, ami leginkább azért az, mert a pénztárak nem zártak még le portfóliókat és el sem jutottak a szolgáltatási időszakig - tartalmazza a közlemény.
 
Ki manipulál?
  
Ezek a számítási hibák a pénztárszövetség szerint alapvetően vonják kétségbe a Századvég "tanulmányának", illetve a Magyar Nemzet egy korábbi hasonló cikkének hitelességét és szakmai megalapozottságát. A Stabilitás Pénztárszövetség ezen az  alapon csak egyetérteni tud azokkal a kormányzati kijelentésekkel, hogy valaki manipulálta az adatokat, és a szakmai érdekképviselet megítélése szerint is fel kell tárni, kinek állhat érdekében, hogy téves számításokkal a közvélemény széles körét megtévessze - tartalmazza a közlemény.
   
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott kedden azt mondta: független szakértői elemzések - köztük a Századvég tanulmánya - alapján felmerül az a gyanú, hogy súlyos milliárdok tűntek el a magánnyugdíjpénztárakból, legalább 500 milliárd forint hiányzik, ezért meg kell vizsgálni, megvan-e a vagyon, ahogy azt a Stabilitás Pénztárszövetség állítja.
   
A pénztári tagok 12 év alatt nominálértéken 2664 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, aminek az inflációval korrigálva 3261 milliárd, az állampapírok és kincstárjegyek hozamával korrigálva pedig 3264 milliárd forintot kellene kitennie. A megbízott szerint ehhez viszonyítva vizsgálják majd, hogy megvan-e a vagyon. A PSZÁF-nak szolgáltatott adatok szerint ugyanakkor nem történt vagyonvesztés, a kasszák 1 százalék reálhozamot értek el, ami azt jelenti, valaki manipulálja az adatokat - mondta Selmeczi Gabriella.

KAPCSOLÓDÓ CIKK