Megvan a megállapodás: 78 ezer lesz a minimálbér

2010.12.02. 10:25

Jövőre 6,1 százalékkal 78 ezer forintra nő a minimálbér, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum 94 ezer forintra emelkedik, a nemzetgazdasági átlagbér pedig 4-6 százalékkal lesz magasabb; erről állapodtak meg a felek csütörtökön az Országos Érdekegyeztető Tanácsban.

Megállapodás született az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagos béremelés-ajánlásról. A munkaadók ajánlását a munkavállalók elfogadták, és a megállapodásra a kormány is rábólintott.

Az egyezség értelmében azok a minimálbéresek, akik nem nevelnek gyereket a 78 ezer forint bruttóból 60 600 forintot kapnak majd kézhez, viszont mivel adókötelessé válnak, ezért 3750 forint személyi jövedelemadóról kell majd nyilatkozniuk (ez eddig néhány száz forint volt). Az egy gyermeket nevelő minimálbéresek nettó keresete 64 350 forint lesz, ám további gyermekek a nettó bért nem emelik, csak a családi pótlékkal nő a kézhez kapott összeg (idén a 73 500 forint minimálbér után 60 236 forint nettó járt).

A garantált bérminimumot keresők 70 549 forint nettóra számíthatnak gyermek nélkül. Egy gyerek 77 550 forintra emeli az összeget, de a további gyerekek már ezen a jövedelemszinten sem jelentenek magasabb nettót. Idén a 89 500 forint bérminimum nettó 70 062 forintot jelentett.

Mindhárom tárgyalópartner pozitívnak tartotta a megállapodás megszületését, azonban sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem voltak maradéktalanul elégedettek. A munkaadók szerint a megemelkedő minimálbér komoly terhet fog jelenteni a vállalkozásoknak, a munkaadók pedig a reálbér-emelkedés elmaradása miatt sajnálkoztak. Czomba Sándor államtitkár, aki a kormányt képviselte "fontos megállapodásnak" nevezte az egyezséget.

A tárgyalási folyamat nyilvános részén a megállapodás gyorsan, kevesebb mint egy óra alatt megszületett, később azonban tovább vitatkoztak a felek a nemzetgazdasági béremelési ajánlás szövegezésén. A munkavállalói oldal két záradékpontot kívánt a megállapodás után fűzni, a másodikat azonban egyeztetések után elvetették. A záradékpontok nem részei a megállapodásnak, csupán a felek szándékait, álláspontját tükrözik. Az első pont arról szólt, hogy a szakszervezetek megtartanák a keresetek reálszintjét, valamint kinyilvánítják, hogy hátrányosnak érzik az adó és járulékváltozásokat (az egykulcsos adórendszert és a 0,5 százalékpontos nyugdíjjárulék-emelést). A kormányoldal ugyan egyet nem ért ezzel a ponttal, de elfogadja, hogy a munkavállalóknak ez az álláspontja.

Gesztus a munkaadóktól

Dávid Ferenc, a munkaadókat képviselő szóvivő 78 ezer forintos minimálbérre tett javaslatot csütörtökön a 2011-es bértárgyalásokon, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A szakmunkások garantált bérminimuma esetében pedig 94 ezer forintos összeget javasoltak. Mindkét jogszabályba foglalt bér 4500 forintos emelést jelent, ami a minimálbér esetében 6,1, a bérminimum esetében pedig 5 százalékos növekedésnek felel meg. A nemzetgazdasági átlagbért 4-6 százalékkal emelnék azzal a javaslattal, hogy ez elsősorban az alacsony és középkeresetűek béremelésével jöjjön létre.

A munkaadókat képviselő szóvivő beszédét azzal kezdte, hogy "szeretnének gesztust tenni", ezért a korábbinál magasabb összeget javasolnak, a tárgyalások előző fordulójában ugyanis 77 700 forint minimálbérre és 93 600 forint bérminimumra tettek ajánlatot. Dávid, aki a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, elmondta még, hogy a számokat a teljes munkaadói oldal támogatja, viszont mivel egy hosszas alkufolyamat végét jelentik, ezért fölfelé ők már nem tudnak eltérni.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A tárgyaló felek megállapodtak a jövő évi bérekről

Dávid Ferenc az [origo]-nak azt mondta, hogy "egyik félnek sem kell szégyenkeznie" a tárgyalások eredménye miatt. Elismerte, hogy az emelés nem jelent reálbér-emelkedést, de mint mondta: "az infláció minket is sújt". Szerinte a kormányoldal érdeke is volt a bérszámok elfogadása, mert erre alapították a költségvetést. "Nem a minimálbéres közfoglalkoztatottak miatt, hanem a minimálbérhez kötött ellátások miatt" - mondta. Hozzátette még, hogy szerinte a bérminimumot (jövőre plusz 5 százalék) kellene jobban emelni, nem a minimálbért (plusz 6,1 százalék), mert az sok ágazatot ellehetetlenít.

Pataki Péter, a munkavállalói oldal szóvivője első reakciójában hangsúlyozta, 79 ezer forint fölötti javaslattal érkeztek, ugyanakkor értékelik a gesztust, de öt perc szünetet kért a szakszervezetek közötti egyeztetés lefolytatására. Pataki Péter azt mondta, hogy a nagy emelésnek látszó bruttó szám valójában 154 forintos nettó emelést jelentene, ezért "nincs okuk ünnepelni." A szünet után Pataki Péter elfogadhatónak nevezte a számokat annak ellenére, hogy nem garantálja az eredeti terveiket. Kijelentette azonban, hogy nincs teljes egység a munkavállalói oldalon, mivel az MSZOSZ jelezte, hogy nem ért egyet, ugyanakkor azt is, hogy nem áll a megállapodás útjába.

A megállapodás meghaladja Matolcsy javaslatát

Pataki Péter azt is hozzátette, hogy néhány szövegszerű elemet szeretnének a megállapodásba foglalni. Az egyik ilyen az lenne, hogy a közszférában dolgozók bértárgyalásainál irányadónak tekintenék a minimálbér esetében alkalmazott mértéket. Másik elem lenne, hogy a 4-6 százalékos nemzetgazdasági átlagbér-emelkedés mögött az alacsony és középkeresetűek ennél magasabb emelése álljon. Dávid Ferenc ezekre reagálva kijelentette, hogy a bérmegállapodás önmagában is irányadó a gazdasági szereplők számára, viszont nem befolyásolnának más tárgyalásokat, ezért nem foglalnák írásba. Nem értett egyet azzal a felvetéssel sem, hogy külön bontsák a 4-6 százalékos emelést egyes szférákban. Szerinte ez nem végrehajtási rendelet, csak egy ajánlást tesznek 4-6 százalékos átlagos emelésre, ahol kiemelnék, hogy lehetőleg az alacsony bérűeknél érvényesüljön jobban. Ennél részletesebb megfogalmazást a munkaadók nem támogatnak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
4500 forinttal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum (kattintson rá és nézze meg nagyban)

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági minisztérium foglalkoztatási államtitkára szerint elfogadhatóak a számok, ami azt jelzi, hogy a lényeges pontokon megállapodás született az OÉT-ben. (Október 22-én a kormányt képviselő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy legalább 4,5 százalékos minimálbér-emelést javasolnak, mivel ekkora összeg szükséges ahhoz, hogy kompenzálják a gyermektelen minimálbéreseket az egykulcsos adózás és az adójóváírás szigorításának hatásai miatt.)

"Ezek a számok jelzésértékűek az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) tárgyalásaira is" - mondta az [origo]-nak Czomba, aki konkrét számokat azonban nem kívánt a tárgyalások előtt közölni. A költségvetési bizottságban szerdán elfogadott indítvány szerint a kormány 22 milliárd forintot különít el a közszférában dolgozók bérkompenzációjára, a várható elbocsátások miatt azonban nehéz megbecsülni, hogy ez átlagosan mekkora béremelést jelent majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK