A Vatikán pénzügyei

2005.04.06. 6:55

A Vatikán pénzügyi szerve, a tulajdonképpen érinthetetlen Vatikáni Bank sokak szerint nem éppen fedhetetlen szervezet: sok összeesküvés-elmélet szerint a pénzintézet a világ egyik legnagyobb pénzmosodája.

Miután 1870-ben az olasz nacionalisták egyesítették Itáliát, a pápa elvesztette addig jövedelmező birtokait. A "Vatikán foglyává" vált egyházfővel Mussolini rendezte a viszonyt, 1929-ben. Bár történeti bizonyíték nincs rá, a fasiszta diktátor állítólag nyolcvanmillió dollárt juttatott XI. Pius pápának - ezt a pénzösszeget tartják a későbbi Vatikáni Bank alapjának.

A második világháború után komoly küzdelem kezdődött a konzervatív és a reformista bíborosok között. A küzdelem során a habozó és határozatlan VI. Pált választották pápává 1963-ban, a konzervatívok nyomására. Az új pápa egy szicíliai szakembert, Michele Sindonát tette meg a Vatikáni Bank fejévé. Sokak szerint Sindona - különböző alvilági csoportokkal együttműködve - a világ legnagyobb pénzmosodájává tette a bankot. A vádak szerint a Vatikán Bank a hatvanas évek végére több jó nevű svájci pénzintézetet is a befolyása alá vont: innen nácik által Svájcba menekített vagyonokat és maffiapénzeket áramoltattak és mostak tisztára a Vatikánban.

Egy máig lezáratlan per

Az első komoly sebet a bank sérthetetlenségén egy 1999-ben, San Franciscóban indított per ütötte. A holokauszt több mint 300 ezer áldozatát képviselő szervezetek azzal vádolták meg a Szentszéket, hogy a II. világháborút követően segített a horvát holokauszt során összeharácsolt vagyon átmentésében, és a pénz még mindig a pápai állam trezorjaiban található.

Fotó: EPA
Vatikáni bélyegek

A vád szerint a világháború végén az usztasa horvát állam 350 millió svájci frankra rúgó, a zsidóktól, szerbektől, és a horvát, valamint az ukrán holokauszt többi áldozatától összerabolt pénzt akart a Vatikán segítségével biztonságba juttatni. 150 millió svájci frankot a britek lefoglaltak az osztrák-svájci határon, a maradék kétszázmillió frank azonban a vádak szerint eljutott Rómába. A Vatikán tagadja, hogy bármi köze lenne az usztasák pénzéhez és hogy ilyen pénzhez jutott volna. A pápai állam ugyanakkor - szuverenitására hivatkozva - mind ez idáig nem engedett betekintést a Vatikáni Bankba az amerikai bíróságnak, és elzárkózik a tárgyalásoktól.

A hírszerzési forrásokra hivatkozó Time magazin szerint biztos, hogy a pénz már nincs a Vatikánban. A tekintélyes lap szerint Horvátországban időközben ugyanis újjászervezték azokat a szélsőséges politikai szervezeteket, amelyek az usztasa mozgalom jogutódainak tartják magukat.

A mosolygós I. János Pál 33 napja

VI. Pál halála után a barátságos és naivnak tűnő Albino Lucianit választották pápának. Az I. János Pál néven trónra lépő Luciani nem váltotta be a konzervatívok hozzá fűzött reményeit. Visszautasította, hogy a drágakövekkel ékesített pápai koronában szenteljék fel, megpróbálta a pápaságot visszatéríteni a vallási feladatokhoz. A bíborosi testület állítólag cenzúrázta I. János Pál a vatikáni sajtóban megjelenő beszédeit.

Az új pápa természetesen a Vatikáni Banknak is körmére kívánt nézni. I. János Pált harminchárom nappal megválasztása után holtan találták hálószobájában - a halott pápa állítólag még mindig a kezében tartotta a Vatikáni Bank egy titkos dokumentumát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK