Nagyon sokba kerülne az államcsőd

A nemzetközi tapasztalatok alapján az állam csődbe jutása nagyon komoly gazdasági következményekkel jár, jó eséllyel bankválsághoz és a pénz elértéktelenedéséhez vezet. Egyelőre kicsi az esélye az államcsődnek Magyarországon, és sokan bíznak abban is, hogy az Európai Unió mindenképp megmenti Magyarországot a későbbiekben is. Vannak olyan hangok is azonban, miszerint Brüsszel hibát követne el a további hitelnyújtással.

Az államcsőd az állam fizetésképtelenségét jelenti, azaz azt, hogy az állam nem képes törleszteni az adósságait, illetve nem tudja teljesíteni egyéb pénzügyi kötelezettségeit. A közgazdászok körében az egyértelműnek tűnő definíció ellenére sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy konkrétan milyen helyzeteket kell államcsődnek tekinteni, az államnak ugyanis sokféle fizetési kötelezettsége van (elég csak az adósság törlesztése és a nyugdíjak kifizetése közötti különbségre gondolni), és az is kérdéses, hogy a fizetési késlekedésnek és az adósság átütemezésének milyen foka minősül csődnek.

A legelterjedtebb megközelítés szerint az állam akkor kerül csődbe, ha nem képes (nem akarja) lejáró adósságait, illetve az adósság esedékes kamatait kifizetni, azaz vagy nem fizeti az adósságokat, vagy azoknak átütemezését kéri.

Forint- és devizaadósság

Az állam adósságai sem egyformák, a legfontosabb különbség abból adódik, hogy milyen devizában keletkezett az adósság: Magyarország esetében például érdemes megkülönböztetni a forintadósságot és a devizaadósságot. Az elkülönítés azért indokolt, mert a két típusú adósság finanszírozása jelentősen különbözik egymástól. A hazai pénzben fennálló adósság visszafizetése az adott állam által kibocsátott pénzben történik, így elvileg nincs akadálya a törlesztésnek, szemben a devizaadóssággal, amit olyan pénzben kell visszafizetni, amit nem teremthet saját igényei szerint az állam, azaz csak annyival rendelkezik, amit külföldről képes beszerezni.

Az államcsőd épp a fentiek miatt a gyakorlatban a devizaadósság vissza nem fizetését szokta jelenteni, hisz a pénzkibocsátással visszafizetett belföldi adósságnak ugyan vannak negatív következményei (az infláció felfutása), de ezek a költségek jó eséllyel kisebbek az államcsőd bejelentésének költségeinél.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az adósság pénzkibocsátással történő visszafizetése (finanszírozása) az inflációs hatások miatt sok országban tilos. Az Európai Unió (EU) tagországai is ilyenek, azaz elvileg Magyarországon sincs lehetőség arra, hogy a központi bank adjon pénzt a kormánynak az adósság kifizetésére. A hazai pénzben fennálló adósság visszafizetése ezzel együtt könnyebb, mint a devizaadósságé, mert a kormányzatnak mindig több lehetősége van forinthoz jutni, mint devizához.

Először a hitelezők buknak

Az államcsőd azért veszélyes, mert hatásai szétterjednek az egész gazdaságban, és így nagyon jelentős gazdasági költségei vannak. A legegyértelműbb és legközvetlenebb hatás a hitelezőket érinti, a csőd ugyanis részükről követeléseik teljes vagy részleges elvesztését jelenti. A hitelezők abban érdekeltek, hogy a lehető legkevesebbet veszítsenek el a pénzükből - az államcsőd bejelentését épp ezért szinte minden esetben a csődbe került állam és a hitelezők közötti tárgyalások követik, amelynek célja az adósságok átütemezése és átalakítása (esetleg a követelt összeg csökkentése). Az átütemezés ugyan a fizetések csúszását jelenti, de mindenképp megvan az a "jó tulajdonsága", hogy legalább esélyt kínál arra, hogy valamikor pénzükhöz jussanak az állam hitelezői.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a magyar állam össztartozása január végén csaknem 19 ezer milliárd forintot tett ki, ami a tavalyi hazai össztermék (GDP) több mint 72 százalékának felelt meg. Ebből a forintban fennálló adósság több mint 11 ezer milliárd forint volt, a fennmaradó több mint 7 ezer milliárd forintot pedig külföldi devizában vette fel a kormányzat. A magyar lakosság és a magyar banki szektor forintban adott kölcsön az államnak, a külföldiek pedig a deviza mellett forintban is.

Az ÁKK legfrissebb statisztikája tavaly szeptemberről szól, és eszerint a nagy hitelezők közül a magyar bankok összesen csaknem 3000 milliárd forintnyi állampapírral rendelkeznek, azaz ennyit adtak kölcsön a magyar államnak, a háztartások több mint 900 milliárd forintot követeltek, a magánszemélyek befektetéseit kezelő biztosítók, nyugdíjpénztárak és befektetési alapok több mint 3400 milliárd forintot, a külföldiek pedig több mint 7000 milliárd forintot.

Az állam levegőhöz juthat

Állami szempontból a csőd bejelentése rövid távon kedvező hatással járhat, hisz a kiadások a törlesztőrészletek nagyságával csökkennek - ez nem is meglepő, hisz a csőd bejelentésének is épp ez az egyik oka. A negatív hatások kicsit hosszabb távon jelentkeznek, de nagyon jelentősek lehetnek: egy csődhelyzetbe került államnak ugyanis senki sem ad szívesen kölcsön. A fizetésképtelenség bejelentése tehát jó időre lehetetlenné teszi, hogy az állam a piacról szerezzen be forrásokat, ami a költségvetési hiány drasztikus csökkenését követelheti meg.

Az ÁKK szerint a magyar államnak idén 5363 milliárd forintnyi és 1 milliárd eurónyi (jelenlegi árfolyam mellett valamivel több mint 300 milliárd forint) államadósságot kell törlesztenie. Az is beszédes adat, hogy a tavaly decemberben elfogadott költségvetés szerint az idén csaknem 1200 milliárd forintot fizet a magyar állam csak a hitelek kamataira - ez nagyságrendileg a személyi jövedelemadóból származó éves bevételnek felel meg. A fenti számok alapján belátható, hogy rövid távon komoly kiadáscsökkenést okozna, ha a törlesztéseket és a kamatfizetéseket el lehetne halasztani.