Energiák a földi zárt rendszerben

Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét, néhány hozzászólást szerkesztett változatban jelenítünk meg. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények ismertetésére, a klímatudatos gondolkodás valós helyzetének a bemutatására. Várjuk Olvasóink véleményét a [email protected] címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

"Időbeni és térbeli elhelyezkedés

Mint tudjuk bolygónk időbeni elhelyezkedése egy kozmikus fejlődési folyamat azon kis időintervallumában lelhető fel, amelynek kezdete pontosan nem behatárolt és - földi időléptékkel mérve - várhatóan több milliárd Nap körüli keringés [azaz év, a szerk.] után fejeződik be. Az időegység felosztás bizonyosan a helyi - ismert - ciklusokhoz kötött, ezért mivel a világegyetem ismertsége sem behatárolt, rendkívül nehéz a Föld élethosszúságát összehasonlítani a teljes egész élethosszúságával. Valószínűleg nincs is kezdet és vég, folyamatos inhomogenitás változások zajlanak.

A Föld élethosszúságához mi emberek szeretnénk a saját civilizációnk élethosszúságát hasonlítani, viszonyítani, amely csak onnantól kezdve érdekes, amikortól képesek vagyunk, lennénk a saját nagy környezetünket befolyásolni. A kérdés tehát egyelőre az, hogy az emberi civilizáció lesz-e olyan hosszú idejű és tesz-e olyan hatást a földi környezetre, hogy a Föld globális - anyagi értelemben véve - zárt rendszerébe változást okozzon.

A földi gravitáció miatt anyag-tömeg szempontjából a Föld zárt rendszer. Sugárzások szempontjából alapvetően a Nap belépő sugártömege és a Föld kisugárzott hősugárzása a számottevő. E két sugárzás hőegyensúlya - véleményem szerint - alapvetően attól függ, hogy a Föld a Naphoz képest milyen geometriai helyzetben van. Ebből az következik, hogy amíg ez a geometriai helyzet meg nem változik, a külső okok miatti hőegyensúly - hosszú távon - változatlan marad.

Az üvegházhatásról

Gravitációs szempontból ugye a Föld egy zárt rendszer. Tehát minden olyan anyag - és abban rejlő energia mennyiség - amelyekből akár kémiai vagy fizikai úton energiát szabadítunk föl, az eddig is itt volt, vagy a földtörténet fejlődése során akkumulált magába energiát, amely akkumulálást csak úgy sikerülhetett, hogy az az energia - nyilván sugárzással - belépett korábban a Földre. Azzal tehát, hogy bármilyen átalakítással a tárolt energiát fölszabadítjuk, úgy, hogy az amúgy is a Földön lévő energia csomagokat egyik helyről átviszem a másik helyre.

Kétségtelen, hogy ha az energia fölszabadítás során végső soron a légkörbe jut, látszólag ott felhalmozódás következhet be, azonban a körülvevő világűr gyakorlatilag bármekkora kisugárzás befogadására képes. Az egy érdekes fölvetés, hogy az üvegházhatást fokozó gázok csapdában tartják a ... milyen hőt is ? ... a besugárzottat ?, a termeltet ? A besugárzott hő mennyisége ott korlátozódik be, hogy ha már az üvegházhatás miatt gyakori a vastag felhőkkel borított égbolt, akkor a besugárzott hő nem a felszínt melegíti, hanem a felhőréteget, amely nem nyel el akkora hőmennyiséget, mint a felszín. A zárt rendszeren belül termelt hővel van a baj. Itt viszont, mint fentebb fejtegettem pusztán arról van szó, hogy az energia csomagok hol helyezkednek el a bolygón belül. Ha azt mondanám, hogy nem érdekel az időjárás, akkor azt is mondhatnám, hogy mindegy. Viszont érdekel !

Vizsgájuk most meg hogy nagy volumenben milyen energiákat használunk is mi föl itt a Földön, amelyek végső soron melegítenek.

1. fosszilis energiák

2. atom energiák

3. a Nap sugárzása keltette klf. energiák. (vízi erőmű, szél erőmű, elhanyagolható napcellák, stb.)

A fosszilis energiák ugye - mint tudjuk - [ez tudományos fikció, nem bizonyított - a szerk.] egy olyan földi időszakban képződtek, amikor sokkal melegebb volt mint ma. Miért hűlt le akkor ezt követően a bolygó?

Az atomenergia nem a Nap besugárzásából tárolódott, hanem a világegyetem keletkezése során jöttek létre olyan elemek, amelyek tárolnak olyan energiát, amelynek létrejöttének a módját még nem ismerjük, de felhasználni már tudjuk.

A fosszilis energiák elhasználása során keletkezett hő minden bizonnyal az űrbe távozik. A felszabadított gázok okoznak egyenlőre olyan problémát amely nem csak egészségre, hanem esetleg az üvegház hatás kialakulásához is vezethetnek, bár efelől fentebb leírtam, hogy kétségeim vannak.

Véleményem szerint a keletkezett káros gázok lekötése, megkötése a feladat és nem az, hogy - egyelőre kényelmesebb energiahordozó nem lévén - korlátozni ennek felhasználását.

Létesíteni kell tehát olyan szerkezeteket, netán élő szervezeteket hatalmas elnyelési képességgel, amelyek számított, tervezett módon nyelik el azt a gázt, amelyet a fosszilis energia felszabadítása során melléktermékként hátra hagyunk. Ez lehet gép berendezés is, de növényzet is.

A másik fő irány - és ez a nagyobb feladat - olyan energiahordozót találni, amely nem termel ennyi kellemetlen mellékterméket, mint a mostaniak."

Sebestyén Attila [origo] olvasó