Étel a kukában: nem pörgeti a gazdaságot a pazarlás

Gyümölcsök, saláták, zöldségek és friss tej: ezeknek az élelmiszereknek van a legnagyobb esélyük kukára egy brit felmérés szerint, ráadásul az emberek közel fele meg van róla győződve, hogy a pazarlással "pörgeti a gazdaságot". A freeganek viszont elvből nem vásárolnak, hanem a szemétből hasznosítják újra a napi betevőt.

A városlakók átlagosan több ennivalót dobnak ki, mint mások, köztük is a 25 és 35 közötti egyedülálló férfiak a fő pazarlók: ők átlagosan havi 17,43 font (közel 5200 forint) értékű ételtől válnak meg, többtől tehát, mint amennyit egy átlagos négytagú brit család havonta kidob (15,70 font).

A fiataloknak volna mit tanulniuk az idősebbektől: az 57 év felettiek ugyanis a legkevésbé pazarlók, átlagosan mindössze 3,36 font értékben dobnak ki élelmiszert havonta, ismerteti az eredményeket online kiadásában a The Daily Telegraph brit napilap (a Telegraph a legnagyobb példányszámban eladott minőségi napilap Nagy-Britanniában).

Túl nagy adagokat vesznek és főznek maguknak a britek

Ami a termékeket illeti, a banán az első, szorosan követi a tej. A toplista élbolyában szerepel még a friss hús és a kibontatlan készétel is, legkevésbé pedig a konzervek vesznek kárba. A felmérés szerint elsősorban a rossz tervezés, az időhiány és a rossz fogyasztási szokások miatt végzi ilyen sok élelmiszer a kukában, de a lustaság és nem utolsósorban a túl nagy adagok is felelősek a pazarlásért. A felmérés eredményeiből kiderül, hogy nemcsak a készételekre jellemző a túl nagy kiszerelés, hanem a megkérdezettek arra is hajlamosak, hogy túl nagy adagot főzzenek.

A kétezres reprezentatív mintán végzett felmérésből az is kiderül, hogy az emberek közel háromnegyede úgy véli: az élelmiszerek pazarlásának egyáltalán nincs vagy csak nagyon kis hatása van a környezetre. Nem kevesebb, mint 40 százalék pedig egyenesen úgy gondolja, hogy gazdasági szempontból kifejezetten hasznos az ennivaló kidobása, mivel "mozgásban tartja a termelést".

Nem környezettudatos társadalomról árulkodik az az adat sem, amely szerint a britek 77 százaléka saját elmondása szerint egyáltalán nem veszi figyelembe élelmiszer-vásárláskor a globális környezeti hatásokat.

A pazarlásnak viszont azok örülnek, akik saját elhatározásból, környezettudatos megfontolások alapján úgy döntöttek: nem vásárolnak élelmiszert, hanem újrahasznosítják a termékeket, magyarán kikukázzák a még fogyasztható ételeket, így kapcsolva ki magukat a fogyasztói társadalomból.

Ez a lényege a freegan mozgalomnak, amely New York mellett Londonban is terjed (az elnevezés az angol szabad és a vegetáriánus szavak összevonásából származik). A mozgalom amerikai oldalán, a freegan.infón dr. Ruth Kavát, az amerikai tudományos és egészségügyi tanács (ACSH) munkatársát idézik, akinek jó tanácsa szerint biztonságosan ehető az áruházakból kidobott élelmiszer, ha megtisztítják - például az esetlegesen rothadt részeket kivágják -, és megfelelő módon megfőzik. A freeganek elsősorban a bontatlan csomagolású élelmiszereket keresik, és inkább kerülik a romlandó húst, a tejtermékeket, a tojást és a gyümölcsöt.