Filléres anyagokból készült az Év Háza-díjas ökoépület

2010.10.25. 16:06

Némi áramon és ivóvízen nincs szüksége közművekre annak a környezetbarát elvek szerint készült épületnek, amelyet saját használatra tervezett egy építészpáros. A padlót narancshéjas biolakkal kezelték, a szennyvizet baktériumok dolgozzák fel, a falait pedig összedarált újságpapírral szigetelték. Az ökoház ráadásul nem került többe, mint egy átlagos családi ház, igaz, kisebb azoknál.

Alacsony energiafelhasználású, Budakeszin épült családi ház nyerte el 2010-ben az Év Háza díjat - a pályázat kuratóriuma és a Magyar Építőművészek Szövetsége Bártfai-Szabó Gábor és Bártfai-Szabó Orsolya munkáját ismerte el. A díjat idén októberben harmadszor adták át a legjobb, az előző évben elkészült családi ház tervezőinek.


Alig van szükség közművekre a budakeszi zöld garzonban

A Bártfai-Szabó páros saját magának tervezett garzonméretű, mindössze 29 négyzetméter alapterületű házat. Az épület azonban a család bővülésével tovább bővíthető a földszinti terasz beépítésével - később pedig újra visszaalakítható eredeti méretére.

Az apró, energiatakarékos házhoz a lehető legtöbb természetes, újrahasznosított anyagot használták fel. Ahogy a hűtőszekrényt vagy a klímaberendezést, így az épületeket is osztályozzák energiatakarékosság szerint. A skála is ugyanaz: a legkevesebb energiával fenntartható ház A+, a legtöbbet igénylő, energiapazarló épület G besorolást kap. A budakeszi ház A minősítést kapott - az átlagos épületek Magyarországon F kategóriájúak.

A tervezők korszerű, környezettudatos szigetelést és megújuló energiát hasznosító berendezéseket építettek be azzal a nem titkolt céllal, hogy minél kevésbé függjenek a közművek szolgáltatásaitól. Minimális mennyiségű áram és ivóvíz kell, de szennyvízkezelésre vagy vezetékes gázra már egyáltalán nincs szükség.

Forrás: [origo]

A terasz beépítésével bővíthető az épület

Bizonyított a bontott tégla és a természetes anyagok

Az Év Házának falazata a takarékosság és az ökotudatosság jegyében bontott téglából épült, az építészek szerint ugyanis ezek az ötven-száz éves elemek sokszor szilárdabbnak bizonyulnak, mint a gyártósorról kikerült vadonatúj téglák. A válogatott, bontott anyagok használata természetesen jelentősen csökkenti a házépítés költségeit, miközben nem ront a minőségen.

A háztető borítását hódfarkú cserépből oldották meg, mely valamikor egy mátyásföldi épületen már bizonyított, de a felújítás során a szemétre került volna. A tarka cserepek - amellett, hogy rusztikus külsőt kölcsönöznek a kisháznak -, az építészek szerint ugyanolyan minőségűek, mint a vadonatújak, és legalább még egy emberöltőt biztosan kiszolgálnak.

Forrás: [origo]

A fából készült födémmel a természetes anyagok jelenlétét erősítik, ezeknek ugyanis nagyon fontos szerepe van az épület majdani páraháztartásában. Az egészséges lakóklíma megteremtése gépészeti rendszerek nélkül úgy lehetséges, ha kevés műanyag és sok természetes anyag épül be, melyek képesek nedvességet felvenni, átadni, kezelni. Minden beépített anyag részt vesz a páragazdálkodásban - magyarázza az épületről készült bemutatóban Bártfai-Szabó Gábor az Építészfórum.hu-n.


Az újrahasznosítás csúcsa: újságpapír-szigetelés

Ha energiatakarékos házról van szó, a szigetelés kulcsfontosságú, de persze az sem mindegy, mennyibe kerül. Az Év Házában újrahasznosított újságpapírból készült 30 centis cellulózréteg váltja ki a műanyag habokat. Az újságpapír azonos hővezetési képességekkel rendelkezik, de testsűrűsége magasabb, így hőtárolása sokkal jobb - ráadásul nem párazáró, vagyis nem fülled be tőle a belső tér (a testsűrűséget úgy kapjuk meg, hogy a test tömegét elosztjuk a térfogatával).

Mielőtt a cellulóz elkészül, az újságpapírt megtisztítják a nyomdában rákerült ólomtól, így teljesen tiszta, egészségre káros anyagoktól mentes szigetelés lesz belőle, melyet a bór (B) sója, a bórax hozzáadásával tűz-, gomba- és kártevőállóvá is tesznek. (A bórax természetes favédőszer, ásványként kiszáradt sóstavakból termelik ki.) A megoldás további előnye, hogy a cellulóz ára kiszállítással és bedolgozással együtt annyi, mint a műanyag habok anyagára. A ház kettős téglafallal épült, a két faltest közé fújták be az előkészített cellulózt 80 cm széles kazettákba. Egyébként "a nyári meleg kint tartásáról nem légkondicionáló gondoskodik, hanem a ház maga oldja meg a hosszan kinyúló eresszel és vastag falszerkezettel, emellett az épületet körbefogó,lombhullató növényzet és a jó tájolás is segít" abban, hogy a lakók ne fázzanak, de ne is legyen melegük - írják az épületről a tervezők.

Forrás: [origo]

Így néz ki a belső tér

A glettanyagok, festékek és lazúrok közül az épületben csak természetes anyagokból készült típusokat használtak. A belső falfesték gyantaalapú, lélegző, vagyis páraáteresztő bio falfesték, de a hajópadlót is természetes keményolajjal - narancshéj-, ricinus- és lenolaj keverékével -, a fafödémet napraforgó-, ricinus- és lenolaj keverékével lakkozták. Ezeknek az anyagoknak nincs kellemetlen szaga, és később sem párolognak belőlük mérgező kemikáliák.

Mivel a telken és környékén nincs kiépített csatornahálózat, a szennyvíz lebontása egy előre gyártott, betonaknás rendszerű házi szennyvíztisztítóban zajlik, baktériumok aktív segítségével. A felgyülemlett salakanyagot elég csak évente egyszer elszállíttatni.


Fűtés: pelletkályha és napsugár

A budakeszi kisházat nem hőszivattyú, hanem egy pellet-kazán fűti (a pellet aprított fahulladékból, fűrészporból összepréselt fűtőanyag, mely 90-95 százalékos hatásfokkal égethető el, miközben szinte egyáltalán nem keletkezik belőle hamu). A hőszivattyú beépítése a ház kis mérete miatt nem térült volna meg, de a számítógépes rendszerrel vezérelt pelletkazán kiváltja. Az épület egyébként akkor számítana passzívháznak, ha semmiféle fűtést nem igényelne az ablakokon beeső napenergián és bentlakók, valamint az elektromos készülékek által leadott hulladékhőn kívül.

A kazán napi egy-két órás működéshez 100 watt villanyáramot igényel, ezt egyelőre vásárolt árammal, később napelemekkel oldják majd meg. A napfényt azonban nemcsak a napelemek hasznosítják, de az épület viszonylag nagy üvegfelületei is, melyek mind déli tájolásúak. Ezekhez speciális, háromrétegű üveget használtak - kettőre fényvisszaverő matricát is tettek - melynek ára a tervezők szerint mindössze 4 százalékkal emelte meg a költségeket az általában használt kétrétegű üvegablakokhoz képest.

Így indokolta a díjat az Év Háza pályázat zsűrije
"Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy energiafüggőségtől és pénzügyi válságtól terhelt világunkban fölértékelődik ez a saját erejében bízó, a jövőre a nehézségek ellenére optimistán tekintő kreatív, környezettudatos tervezői attitűd. Biztatásnak szántuk a díjat a fiatal generáció számára, hogy lehet magas színvonalú, jövőbemutató épületet létrehozni szerény körülmények között is, vagy éppen abból erényt kovácsolva." - írja a zsűri elnöke a nyertes épületről a Magyar Építészkamara honlapján.

A legfontosabb bírálati szempont a gazdaságos szemlélet által is indokolható egyszerűség, természetesség volt. A pályázat első három díjazottja bekerült a tíz magyar építész közé is, akiknek művei a visegrádi négyek családi házait négy országban bemutató nemzetközi kiállításon képviselik Magyarországot.



Anyagilag is megéri az ökoház-építés

Meglepő, de egy passzívház építése nem mindig drágább, mint egy hagyományos, 80-100 négyzetméteres családi házé, a közművektől való függetlenség ráadásul - különösen az energiapiac alakulását figyelembe véve - előbb-utóbb mindenképp megtérül. Az olyan praktikáknak pedig, mind például a nagy üvegfelületek használata vagy az épület megfelelő tájolása nincs pluszköltsége a tervezői díjon felül. A Passzívház Kft. számításai szerint egy átlagos, a hagyományos módszerrel és gépészettel épülő családi ház nagyjából 30 milliós költségvetésétől mindössze 6-14 százalékkal tér el a gázfűtés-rendszer beépítése helyett hőszivattyúval, és persze megfelelő szigetelésekkel ellátott ház költségvetése.

Az első magyarországi, minősített passzívház felelős műszaki vezetője szerint egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy passzívház építése mindenképpen többe kerül. A Szadán, Soroksáron es Dunaújvárosban idén elkészült 100-150 négyzetméteres passzívházak kivitelezési költsége például rendszeresen alacsonyabbnak bizonyult, mint a hagyományos családi házaké. Az Építészkamara kalkulációi alapján a hazai előírásoknak megfelelő, hagyományos, nem passzív ház kivitelezési költsége átlagosan 239 ezer forint négyzetméterenként, az új passzívházak kulcsrakész kivitelezési költségei pedig 200-225 ezer forint között mozogtak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK