Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére

Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.

Plusz 2 Celsius-fok - Párizs újratervezi magát! Ezzel a címmel négy francia építész pontról pontra végiggondolta, hogyan alakítsa a fény városát élhető környezetté, ha valóra válik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becslése, amely szerint Európában 2100-ra legalább 1,1 Celsius-fokkal, de akár 6,4-gyel is megemelkedhet az átlaghőmérséklet a huszadik század végéhez képest.

A kattintásra nyíló képgalériában egymás mellett láthatók a 2050-re készített látványtervek és a jelenlegi állapot

Budapest és Párizs urbanizációs problémái hasonlóak: túlzsúfolt a belváros, rengetegen ingáznak az agglomerációból, a kerületek nem egyenlő mértékben fejlődnek, a közigazgatás sem egységes. Hogyan lehet ebből élhető környezetet teremteni, ráadásul a fenyegető klímaváltozás árnyékában? A Párizs újratervezi magát! projekt vezetői, Yannick Gourvil és Cécile Leroux a húsz párizsi kerület mindegyikére adtak ötletet a "kicsit melegebb, de sokkal zöldebb" jelszóval, a Collectif Et Alors stúdiót képviselő tervezőtársakkal együttműködésben.

Az április elején Párizsban rendezett A fenntartható fejlődés hete nevű rendezvényen is bemutatott tervek kiindulópontja a következő volt: "Olyan környezetet képzeltünk el, amely proaktív módon átalakítja magát annak érdekében, hogy lassítsa a klímaváltozást, miközben ezt lehetőségnek tekinti a városi életstílus újrafogalmazására" - mondta az [origo] kérdésére Yannick Gourvil építész.

Az Et Alors stúdió már több francia város "klímajövőképét" fölvázolta: Rennes, Dunkerque, Avignon esetében plusz 6 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés volt a vezérmotívumuk. "A párizsi városháza kedvezően reagált terveinkre" - teszi hozzá Gourvil. Sikerüket mi sem mutatja jobban, mint hogy a tavaly októberben egyhetesre tervezett tárlat nyitva tartását ismét meghosszabbította a városvezetés, amely a témából tanulmánykötetet is készül kiadni. "Valamint meghívtak bennünket Nantes városának újratervezésére" - mondta az építész.

A cikkünkben is bemutatott tervcsomag nem az első gondolatkísérlet a témában. A közelmúltban a budapesti FUGA Építészeti Központban volt látható Grand Pari(s) - Párizs Vízió 2030 címmel az a Nicolas Sarkozy elnök kezdeményezésére készült forgatókönyv, amely Párizs jövőjét hivatott koordinálni a következő évtizedekben.

Néhány hónapja jelent meg a Szajna mindkét rakpartjának reorganizációs terve, amely szerint utak helyett parkokkal kedveskednének a városlakóknak. (Gondoljunk csak arra, Budapesten milyen bravúrt igényel, hogy az autók hömpölygését megakasztva lejussunk a Dunához.) Az építészek továbbá fénnyel és zölddel szeretnék elárasztani a Párizs szívében található Les Halles központot, amely egyszerre áruház, metrócsomópont, multiplex mozi és park. És gondoljunk arra is, hogy immár négy esztendeje üzemel a Vélib kerékpárkölcsönző a városban.

Olyan alternatívák ezek, amelyek gyökeresen átalakítják a térhasználatot, egyszersmind fenntarthatóvá és élhetővé teszik a várost. "A párizsi példák a mai friss szemléletű budapesti városfejlesztési elképzelésektől sem idegenek. Tökéletesen érezhető volt ez a FUGA-ban párhuzamosan kiállított Zöld Budapest program tervein - mondta el megkeresésünkre Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet mozgalom alapítója és elnöke. "Ám elkeserítő, hogy azt, amit Párizsban vagy Stockholmban magától értetődően fogad a publikum, nálunk elutasítja."

A SzeBu elnöke szerint a múltba forduló szemlélet azt sugallja, hogy minden úgy jó, ahogy van. Pedig a változtatásoknal az a volna a céljuk, hogy javítsanak a budapestiek életminőségén. "Irigylem a francia kollégákat. Munkájukkal azt a fontos üzenetet közvetítik a világnak, hogy Párizs változni képes, az élhetőség érdekében sok fantáziával formált város már ma is. De így tekinthetünk rá a jövőben is, és ezért mindig érdemes lesz odamenni, ott élni, befektetni, vásárolni, kulturálódni" - válaszolta kérdésünkre Bojár Iván András.

 

Klímaelőrejelzés Európára és Magyarországra

A kontinens északi felén a téli időszak alatt várható jelentős felmelegedés, míg a déli és középső területeken a nyári hőmérsékletek lesznek magasabbak. A csapadékmennyiség tekintetében északon több, délen kevesebb csapadékot vetítenek előre a kutatók. A középső és nyugati régiókban a vízhiányos területek jelenlegi 19 százalékos aránya 35 százalékra emelkedhet már 2070-re, ami 16-44 millióval több embert érint, mint napjainkban. A hegyvidékek növényközösségeinek mintegy 60 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye (magas szén-dioxid-kibocsátás esetén), míg a kontinens növényvilágának jelentős része válhat sebezhetővé, veszélyeztetetté, vagy sodródhat a kihalás szélére a század végére.

Magyarországon - mint közép-kelet-európai államban - minden évszakban fokozott hőmérséklet-növekedést, valamint jelentős változásokat jósolnak az éves csapadék mennyiségi és eloszlási mutatóiban. Ezek - társadalom által is érzékelt - hatásai igen változatos formában jelenhetnek meg: árvizekre, hőhullámokra, aszályos időszakokra kell számítani. A Kárpát-medence fokozottan sérülékenynek minősül, vagyis ami globális értelemben 2 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést jelent, az hazánkban 3-4 Celsius-fokos többlet lehet. (Kivonat az IPCC 4. értékelő jelentéséből)

 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna