Körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt a mai felmelegedéshez hasonló klímaváltozáson ment keresztül a Föld. A geológiai leletek azt mutatják, hogy a Bermudákon és a Bahama-szigeteken a jelenleginél jóval magasabb volt a tengerszint, ezért találták meg a hajdanvolt homokos partok és a partközeli tengeri élőlények nyomát jóval feljebb a mostani partvonalnál.
A számítások szerint a tengerszint 20 méterrel volt magasabb, mint most. Ekkora szintemelkedéssel Európában víz alá kerülne London belvárosa, Hollandia túlnyomó része, északon Koppenhága és Hamburg, délen pedig sekély tenger lenne a Trieszt-Verona-Bologna háromszögben.
Mindez csak úgy lehetséges, ha azzal számolunk, hogy az Antarktisz keleti jégmezője teljesen elolvadt. Ennek viszont ellentmond, hogy más adatok szerint soha máskor nem tűnt el teljesen ez a jégréteg az évmilliók alatt. A bahamai leleteket így néhány kutató azzal magyarázta, hogy egy óriási szökőár hagyta nyomát a szigetcsoport partvidékén.
Van ennél egyszerűbb magyarázat is - mondja Maureen Raymo, a Columbia Egyetem paleoklíma-kutatója. A több kilométer vastagságú jégréteg tömege ugyanis lenyomja az alatta levő földkérget, viszont a jég mögötti, szabadon levő földfelszín felfele billen, mint egy óriási, lapos libikóka. Ha viszont a jégtömeg elolvad, felemelkedik az alatta levő kőzet, és az egész fordított irányba billen. Mivel így a tengerbe benyúló réteg jobban lesüllyed, úgy tűnik, hogy a tengerszint jobban megemelkedett, mint valójában történt.
A klímamodellek és a geológiai adatok azt mutatják, hogy a Bahamák pont ott helyezkedik el, ahol 400 ezer éve az eljegesedett Észak-Amerika jégtakarója elért. Amikor Raymo és munkatársai kiegészítették a modellt azzal, hogy miként viselkedik a földkéreg nagy mennyiségű jég elolvadása esetén, akkor derült ki, hogy a katasztrofálisnak gondolt, 20 méteres tengerszint-emelkedés csak helyi jelenség volt. Ez azt támasztja alá a kutató szerint, hogy mégsem olvadt el akkor a Kelet-Antarktisz jege, és hasonló eseményre a jövőben sem kell számítani viszonylag enyhe klímaváltozás esetén.
"Ha azt mondjuk, a tengerszint mégsem fog 20 méterrel megnőni, az nem jelenti azt, hogy a tízméteres emelkedés valami jó dolog lenne" - tette hozzá a kutató. "A korábbi tengerszint-adatok meglehetősen rejtélyesek voltak. Most viszont az egésznek sokkal inkább van értelme" - mondta Stefan Rahmstorf, a Potsdami Egyetem klímakutató központjának munkatársa.