Zivataros kánikula lesz a hétvégén

Sárga riasztást adott ki számos dunántúli, alföldi, északi és keleti kistérségre heves zivatar és felhőszakadás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Éjszaka kevesebb helyen, de nagyobb eséllyel a Dunántúl délnyugati részén és a Duna-Tisza-közén alakulhatnak ki zivatarok.

Szombat délelőtt sok lesz a napsütés. Délután erőteljes gomolyfelhő-képződésre kell számítani. Főleg a középső és keleti országrészben várhatók intenzív zivatarok. Néhol felhőszakadás, jégeső is lehet. Változó irányú, mérsékelt marad a légmozgás. Zivatarban átmenetileg viharos széllökés is lehet. A hőmérséklet legmagasabb értéke 31, 36 fok között alakul.

Vasárnap is napos időre lehet számítani, északon és keleten néhol záporral, zivatarral. A nyugati szél a Dunántúlon megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet hajnalban 17, 23, a délutáni órákban általában 32, 37 fok között várható. Front nem lesz az ország felett, de a melegfrontokkal járó tünetek jelentkezhetnek: a levertség, fejfájás, álmatlanság, szédülés hátterében időjárási okok is lehetnek. Melegben akkor is fáradékonyabb az ember, ha nem mozog - a hőség egészségügyi hatásairól ebben a cikkünkben olvashatnak.

"Házak gyulladtak fel a nap hevétől"
Folytatódik az előző hétvégén kezdődött a kánikula, de a hőmérsékletek valószínűleg csak megközelítik az eddigi rekordokat. Szombaton az eddigi melegrekord 39,1 fok volt, amelyet Baján, 1957. július 8-án mértek. Budapesten ekkor a rekord 37,2 fok volt szintén 1957-ben. Az abszolút minimum 4,5 fok volt, amit 1984-ben Pápán figyeltek meg. Budapesten az abszolút minimum 7,9 fok volt, amit 1990-ben mértek.

Dél felől szaharai eredetű, száraz és meleg levegő érkezett az ország fölé. A jelenség korántsem szokatlan - derül ki Réthly Antal Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című többkötetes munkájából. 1474 nyarát például így írták le a dokumentumok: "Heves, forró, száraz, annyira, hogy erdők, házak, szenes szekerek felgyulladtak a nap hevétől: folyók, tavak, kutak kiszáradtak."

1503-ban egy feljegyzés szerint Erdélyben "igen forró és aszályos nyár " volt, és "eső hiányában majdnem minden falevél és fűszál elszáradt, nagy folyók és kutak (...) elapadtak és minden széna kisült."

De nem kell visszamenni ilyen messzire az időben, hogy hasonló feljegyzést találjunk: 1802-ben július 23-án Zimonyban az alábbiakat írták le: "A hetek óta tartó hőség kibírhatatlan és káros befolyása van az emberek egészségére, valamint a terményekre." Az 1863-as évben "a gabonatermés a nagy hőségben és eső hiányában tönkre ment (...) ".

A 20. században is előfordultak hőhullámok, különösen a század utolsó évtizedében. 1992 augusztusában néhány nap kivételével kánikula, hőség uralkodott hazánkban, több napon és helyen is mértek 38, 39 fokot. Az utóbbi évtizedben 2007 júliusában még a mostaninál is melegebb idő volt. A hónap közepén kezdődött hőhullám hatására számtalan új országos melegrekord született, a mostaniban azonban eddig csak egy új született.