Mi voltunk a forró pont a Földön

Bizonyítottan melegebb volt a nyár az átlagosnál. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) jelentése szerint 0,64 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet június-augusztusban a Földön, mint a 20. századi átlag. A Kárpát-medence volt az egyik különösen forró hely.

Az idei nyár lett a harmadik legmelegebb a tudományos igényű időjárási adatgyűjtés történetében. Az átlagba a szárazföldek és az óceánok fölött mért hőmérsékletek egyaránt beletartoznak. A méréseket a NOAA klímakutatási adatközpontja összesítette. Ha csak a szárazföldeket nézzük, a június-augusztus 1,03 fokkal volt melegebb az átlagnál. A melegedés az egész északi féltekét átfogta. Forró volt a nyár Dél- és Kelet-Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában, de Kazahsztánban és Szibériában is:

Ha elég sok adat van a birtokunkban - és a hőmérsékletmérés jellemzően ilyen - könnyen meg lehet határozni az úgynevezett percentiliseket (a per centum százalékot jelent latinul). A percentilisek azért nagyon fontosak a statisztikában, mert segítségükkel lehet eldönteni azt a kérdést, hogy mit tekintünk normálisnak. A legfelső és a legalsó percentiliseket szokás a normálistól eltérőnek tekinteni, tehát azt, ami a 90-95 százalék fölé, vagy az 5-10 százalék alá esik.

A NOAA kutatói a melegtől a hűvösig csökkenő sorrendbe rendezték az 1880 és 2012 között mért június-augusztusi hőmérsékleteket mérési helyszínek szerint; ez látható az alábbi térképen. Ezzel a statisztikai elemzéssel könnyebben tetten lehet érni az átlagból kilógó hőmérsékleteket. A térképen például a "sokkal melegebb az átlagosnál" kategória azt jelenti, hogy az ottani meleg a valaha mért hőmérsékletek legmagasabb 10 százalékába esik. A térkép tehát történelmi távlatba helyezi az idén nyáron mért átlaghőmérsékleteket.