Átlag János és Mária négytagú családja városban él Magyarországon. Nem különösebben takarékoskodnak a vízzel, gyakran napokig csöpög a csap, rendszeresen fürödnek zuhanyzás helyett, és néha a kerti csapra kötött locsolócsővel mossák le a kocsit. Így havonta 18 köbméter vizet használnak.
Fogyasztóként általában kimeríthetetlen erőforrásként tekintünk a vízre. Az országos vízhasználati átlagokat azok javítják, akiknek a háztartásában nincs vezetékes víz, mert ők kényszerűen jóval takarékosabbak. Ha tehát nem vesszük figyelembe, hogy Átlagék városon vagy falun élnek, akkor havi 6 köbméteres használattal kell számolnunk.
A szakember szerint még ez is túl sok. „Ha egy kicsit jobban odafigyelnénk, akkor háztartásonként 1,6-1,7 köbméter vizet is megóvhatunk havonta. Ha mind a 3,8 millió magyar háztartásban elkezdenek spórolni a vízzel, egy év alatt már 76 millió köbméterig jutunk, ami nem kevesebb, mint két Velencei-tónyi mennyiség” – mondja Ritter Géza, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. vezérigazgatója.
A takarékoskodás egészen egyszerű dolgokon alapszik, viszont mindennapos odafigyelés és önfegyelem kell hozzá, és csak akkor működik, ha az egész család spórol.
Átlagék a legtöbb vizet mosdáshoz és a vécé lehúzásához használják el. A vécéöblítéssel naponta és személyenként 45 liter ivóvíz fogy, mert a régi tartályokból egy alkalommal 10-12 liter víz folyik ki. Ha Átlagék vásárolnak egy takarékos – egy nagyobb és egy kisebb belső tartállyal rendelkező vagy Stop gombbal ellátott – tartályt, akkor egy alkalommal csak 2-3 liter vizet használnak. Korszerű tartállyal egy hónap alatt 4,2 köbméter vizet spórolhat meg a család.
Egy fürdés Átlagéknál körülbelül 150–250 liter vizet igényel, pedig egy zuhanyzás 40-70 literrel is megoldható, főleg akkor, ha zuhanystopot használva nem folyatják állandóan a vizet. Ha sikerül rávenniük az összes családtagot, hogy egy hónapig mindenki csak tusoljon, akkor 8,3 köbméter vizet takarítanak meg egy hónap alatt.
Pazarló dolog folyó víznél fogat mosni vagy borotválkozni. Ha Átlagék visszafogják magukat, és csak a legszükségesebb időre engedik meg a csapot, akkor 2 liter víz is elég a fogmosáshoz, sőt, ha poharat használnak, akkor 2-3 deci. Már az előbbi módszerrel is 1,44 köbméterrel kevesebb vizet használnak havonta.
A mosogatás is sok vizet igényel akkor, ha közben folyatják a vizet. Eltérő szakértői becsléseket találtunk arra, hogy Átlagék ezzel mennyit fogyasztanak: a folyó vizes mosogatás legalább 40 liter vizet igényel, de ez felmehet akár 200-250 literre is, attól függően, hogy mennyire engedik meg a csapot, és mennyi a mosatlan tányér, edény. Ha inkább teletöltik a mosogató egyik medencéjét forró, a másikat hideg vízzel az öblítéshez, máris csak 20 liter fogy. A havi megtakarítás számításaink szerint 2,4 köbméter.
Meglepően sok, napi 40–120 liter víz fogy el, ha heteken át csöpög a csap. Ha Átlagék odafigyelnek, és gondosan elzárnak minden csapot a lakásban, akkor 2,4 köbméterrel kevesebbet fogyasztanak. Ha a csap teljesen elzárva is ereszt, akkor érdemes kicserélni a tömítőgyűrűt.
Két további víztakarékos megoldás már több erőfeszítést igényel. Érdemes beszerezni egy nagyméretű esővízgyűjtő hordót, mert ha a növényeket ebből locsolja az Átlag család, akkor további 0,3 köbméterrel csökkenti a fogyasztást. A kiskertet akkor érdemes öntözni, amikor kevésbé valószínű, hogy elpárolog a víz, vagyis reggel 8 óra előtt és este 8 után. (Aki nagyon előrelátó, az esővízgyűjtő közelébe ülteti a vízigényesebb növényeket.)
Ha Átlagék havonta egyszer csapra kötött öntözőcsővel mossák le a kocsijukat, akkor körülbelül 400 liter ivóvizet használnak el. Ha inkább egy hagyományos autómosót vesznek igénybe, akkor 0,32 köbméter vizet takarítanak meg; de jobb, ha esővizet használnak erre a célra. Még takarékosabb az úgynevezett szárazmosás, mert a profi autómosóban elérhető, nanotechnológián alapuló megoldás csak tisztítószereket használ, amelyek biológiai úton lebomlanak.
A vízhasználati szokások persze háztartásról háztartásra változnak, az átlagok nagy eltéréseket fednek. Ezt figyelembe véve az derül ki, hogy a takarékoskodók akár 60-70 százalékkal kevesebb vizet fogyasztanak havonta az országos átlaghoz képest.
A környezetvédelmi szempontokon túl mindez a családi kassza szempontjából is jól jön. Sokan elfeledkeznek arról, hogy a víz használatának árához a csatornadíj is hozzáadódik, hiszen a legtöbb városban szinte annyit kell fizetni egy köbméter szennyvíz elvezetéséért, mint egy köbméter ivóvízért.
A tíz legnépesebb magyar város aktuális víz- és csatornadíjait átlagolva az derül ki, hogy egy köbméter víz elhasználása 678 forintba kerül. Így számolva a vízzel bőkezűen bánó Átlagék 12 ezer forintot fizetnek havonta akkor, ha nincs vízórájuk (a vízórák fogyasztását az áteresztő kapacitás szerint állapítják meg a vízművek, ha nincs mérés, akkor átalánydíjat számláznak). Egy köbméter víz a Balaton térségében kerül a legtöbbe (több mint 50 százalékkal magasabbak az árak az átlagnál), a két legolcsóbb nagyváros Debrecen és Szeged, ahol 16-18 százalékkal kevesebbe kerül a víz az átlagnál.
Átlagék a legtöbb pénzt, körülbelül 5000 forintot a zuhanyozással tudják megtakarítani. Takarékos vécétartállyal 2800, nem folyóvizes mosogatással 1600 forinttal csökkenthetik víz- és csatornadíjukat, míg a többi módszerrel összesen 2500-3000 forintot takaríthatnak meg. Számításaink szerint kis odafigyeléssel évente egy minimálbérnek (98 000 forint) megfelelő összeget is meg lehet spórolni.
Milyen kevésbé kézenfekvő trükkel lehet tovább csökkenteni a vízfogyasztást? Aki nem akarja vagy tudja lecserélni a régi vécétartályát, az korszerűsítsen úgy, hogy vízzel töltött palackokat helyez el benne, így csökkentve a tartály kapacitását – mondja Ritter Géza.
A hagyományos zuhanyrózsa körülbelül 37 liter vizet enged át percenként, az alacsony áteresztésű rózsák azonban csupán 10-15 litert. Egy ilyen szerelvény 8-12 ezer forintba kerül forgalmazótól és márkától függően.
Ha már belevágunk a korszerűsítésbe, érdemes az összes csapot alacsony áteresztésű perlátorral felszerelni. A speciális adagolók levegővel dúsítják a vizet: a sugár erőssége és vastagsága is megmarad, de 30-35 százalékkal csökken a fogyasztás. Egy ilyen, szabványos csapokra méretezett adagolókészlet 3-8 ezer forintba kerül. Amennyiben Átlagék az összes csapra felszerelik a perlátorokat, legalább 1 köbméter vizet takarítanak meg.
Minden alkalommal húsz-harminc liter víz fogy el feleslegesen, ha távol van egymástól a vízmelegítő kazán és a mosogató csapja. Ha Átlagék ezzel is takarékoskodni akarnak, akkor már mélyebben kell belenyúlniuk a zsebükbe, mert a vízmelegítők 20 ezer forintnál kezdődnek, cserébe 0,7-0,9 köbméter vízzel kevesebbet fogyaszt majd a család havonta.
A legtöbbe egy mosogatógép felszerelése kerül, és olyan háztartásban csökkenti érdemben a vízfogyasztást, ahol addig folyó vízzel mosogattak. A mosogatógép 10-12 liter vizet használ, de csak akkor érdemes bekapcsolni, ha megtelt. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a gép fél programmal is majdnem annyi vizet használ, mint normál programmal.
A szakértői vélemények eltérnek abban, hogy az áram árát és a berendezés amortizációját is beszámítva mennyibe kerül egy gépi mosogatás, de abban megegyeznek, hogy a gép valamivel takarékosabban bánik az víz felmelegítésére használt energiával, mint az ember. Így egy gépi mosogatás 100-150 forintba kerül, míg a kézi 200-250 forint is lehet.
A mosogatógépek ára kapacitástól függően 60 ezer forinttól kezdődik. Az Átlag családnak érdemes tehát megvárnia egy leárazást, vagy megvennie egy szépséghibás készüléket, ha úgyis beépítik a konyhapultba. Jelentős, legalább köbméteres spórolást úgy lehet elérni vele, ha addig folyó vízzel mosogattak. Arra mindenképp számítaniuk kell, hogy a beruházás csak több év alatt térül meg, de cserébe havi 12-13 órával több idejük marad egymásra, hiszen csak annyi a feladatuk, hogy be- és kirakodják a mosogatnivalót.